Draskovics csak jót akar, „mint a sportszeletes csávó”

A miniszter – hangsúlyozva azt, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent a bűncselekmények száma – azt mondta: az új szabályozások azt segítik elő, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság hatásosabban léphessen fel a bűnözőkkel szemben annak érdekében, hogy a bűncselekmények – legyenek azok kicsik vagy nagyok – ne maradhassanak büntetlenül.

Draskovics Tibor a bűncselekmények számának csökkenésével kapcsolatban azt mondta: mintegy 600 ezerről 400 ezerre csökkent az elmúlt tíz évben a bűncselekmények száma, az emberölések száma 50, a gépkocsilopásoké 60 százalékkal csökkent ebben az időszakban.

Az év első öt hónapjában folytatódott ez a tendencia, negyedével csökkent a bűncselekmények száma az előző év hasonló időszakához képest – mondta. A kedvezőbb statisztikát részben a rendőrség megváltozott munkájának, a fokozott közterületi jelenlétnek tulajdonította a miniszter.

Az Országgyűlés múlt héten hétfőn fogadta el a Büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási törvény és közbiztonság fenntartásában résztvevő szervezetekkel összefüggő jogszabály módosítását.

A btk. változtatásai közül kiemelte az egyes bűncselekmény-kategóriákban – például a fegyveres rablások és a felfegyverkezve elkövetett bűncselekmények esetében – a büntetési tételek szigorítását, és azt, hogy a többszörös erőszakos visszaesőkkel szemben szigorúbban lépnek fel. Utóbbiakkal kapcsolatban kifejtette, hogy ők a jövőben ki lesznek zárva bizonyos kedvezményekből, büntetési tételüknek pedig nemcsak a felső – mint ahogy azt a Fidesz javasolta "a három csapás" néven ismert javaslatában -, hanem az alsó határát is megemelték.

Aki azok ellen támad, akik nem tudják magukat megvédeni – gyerekek, öregek, betegek vagy várandósak – szintén súlyosabb büntetésre számíthatnak – mondta a miniszter, aki különösen sunyi, gyáva, alávaló dolognak minősítette az ilyen eseteket. Szintén szigorúbb, nagyságrendileg az emberölésért kiszabható büntetésre kell számítania azoknak, akik fegyveresen vagy felfegyverkezve, csoportosan követnek el hivatalos személy elleni erőszakot – mondta.

A sértett büntetőjogi védelmét fokozó rendelkezések közül kiemelte a jogos védelem intézményét, amely szerint senki nem lesz büntethető azért, mert a szükségesnél nagyobb sérülést okoz a rá jogtalanul támadóra. Hangsúlyozta azonban, hogy az arányosság követelménye továbbra is fennáll, de a változtatás célja, hogy a kockázat ne azé legyen, aki saját magát, a vagyonát védi, hanem a támadóé.

A megelőző jogos védelemmel kapcsolatban azt mondta: ez elsősorban műszaki jellegű védelmet jelent, hogy az emberek jobban védhessék a vagyonukat. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem irányulhat az élet kioltására, tehát például nem lehet a kerítésbe nagy feszültségű áramot vezetve védekezni, de "olyan alacsony feszültséggel azonban, ami élet kioltására nem alkalmas, megfelelő figyelmeztetések mellett viszont igen".

A tevékeny megbánás intézményével kapcsolatban kifejtette: eddig is volt ilyen lehetőség, de a jövőben ezt kiterjesztik. Ennek lényege: ha a felek meg tudnak állapodni a jóvátétel módjában, enyhe bűncselekmények esetében mentesülhet az elkövető a felelősségrevonás alól, súlyosabbaknál pedig a büntetése korlátlanul enyhíthető. Hozzátette: a jóvátétel nemcsak anyagi, hanem akár erkölcsi is lehet. Ezt az elvet követi az is, hogy a jövőben a büntetőügyekben a bíróságoknak az ítélet meghozatalakor a kár megtérítéséről is kell rendelkezniük.

Szólt arról a jövő nyáron hatályba lépő módosításról is, amely szerint a bírónak nagyobb lehetősége lesz az egyén pozícióját vizsgálni és a különböző büntetési formákat, mellékbüntetéseket kombinálni.

Hangsúlyozta: a kormány felfogása ebben a kérdésben markánsan különbözik az ellenzékétől. "Az ellenzék nem hisz a bírói mérlegelésben, az ellenzék – mint ahogy azt tette 1998 és 2002 között – abban gondolkodik, hogy a törvény szabja meg, hogy milyen büntetést kell a bírónak kiszabni" – fogalmazott, hozzátéve: erről a bírói kar és az Alkotmánybíróság is lesújtó véleményt mondott korábban. Draskovics szerint épp ezért eleve alkotmányellenes volt az ellenzék "három csapás"-javaslatának az a része, amely kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztést írt volna elő.

Szintén beszélt a pénzbüntetés mértékének emeléséről is, a jövőben a pénzbüntetés maximálisan kiszabható felső határa 10 millió forintról 100 millióra emelkedik.
A büntetőeljárási törvényből két elemet külön is említett a miniszter: az eljárások gyorsítása érdekében történt változtatásokat és a vádalku kiterjesztését.

Előbbiek közül kiemelte a tárgyalási őrizet intézményét, amelynek értelmében az idézés ellenére távol maradó vádlottakat őrizetbe lehet venni. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: ha a vádlott beismeri tettét, és jelzi, hogy tudomásul veszi az ügyész által javasolt büntetést, akkor tárgyalás nélkül kiszabható az ítélet.

Beszélt arról is, hogy a jövőben a nyomozást felügyelő ügyészségnek írásba kell foglalnia az utasításait, ez szerinte egyértelműen tisztázza a felelősségi kérdéseket és azt is, hogy adott nyomozati cselekményekről ki döntött. Bekerült a jogszabályba az is, hogy az ügyészségnek kötelessége tudakozódnia arról, ha a jövőben bűncselekményre utaló információk jutnak a tudomására, még akkor is, ha azok a sajtóból származnak.
A közrend fenntartásában résztvevő szervekre vonatkozó változtatások közül kiemelte a közterület-felügyelők hatáskörének kibővítését, illetve ezeknek a szerveknek a rendőrséggel való együttműködésének fontosságát.