A Codex Sinaiticus kézzel íródott görög nyelven a IV. század közepén Nagy Konstantin római császár uralkodása alatt, aki törvényessé tette a birodalomban a keresztény vallást. A szöveget csupa nagybetűvel, szóközök nélkül négy írnok vetette pergamenre, közülük háromnak sikerült megállapítani a személyazonosságát.

A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1844-ben véletlenül találták meg a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban, ahol Constanin von Tischendorf német kutató bukkant rá tűzgyújtásra szánt papírok között. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum Lipcsébe került. Később a kódex egyre több részlete került elő. Eredetileg 1400 lapból állhatott, ebből 800 maradt fenn - java részüket a British Libraryben tárolják.

A többi ismert pergamenlapot az Oroszországi Nemzeti Könyvtárban és a Lipcsei Egyetemi Könyvtárban őrzik, az 1975-ben megtalált újabb 38 oldalt pedig Egyiptomban, a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban. Hiánytalanul fennmaradt a teljes Újszövetség, s megőrződött Máté, Márk, Lukács és János evangéliumának első ismert változata, az Ószövetségnek azonban csupán a felét kímélték meg az évszázadok.

"A Codex Sinaiticus a világ egyik legértékesebb írott emléke" - nyilatkozta Scott McKendrick, a British Library nyugati kézirattárának vezetője. Véleménye szerint az 1600 éves kézirat betekintést enged abba, hogyan fejlődött az első évszázadokban a kereszténység, bemutatja, hogyan hagyományozta egyik nemzedék a másikra a Bibliát.

A négyéves projekt keretében a pergamenlapokat őrző négy intézmény virtuálisan összeillesztette a kódex lapjait. A digitalizált Codex Sinaiticus tartalmazza a Szent Katalin kolostorban talált oldalakat is, amelyeket korábban nem publikáltak: a pergamenlapok oly rossz állapotban vannak, hogy nehéz őket tanulmányozni.

Mivel korábban nehéz volt hozzáférni az oldalakhoz, a tudósok csupán-egy-egy kérdésre összpontosítottak. A digitalizált kódex viszont első ízben enged rálátást az egész műre, s ezáltal új kutatásokat indukál.

Juan Garces, a British Library görög kézirattárának projektmenedzsere szerint, aki részt vett a kódex digitalizálásában, még mindig vannak megválaszolatlan kérdések a kézírásos Bibliával kapcsolatban: hol íródott, kinek az utasítására, és mennyi ideig tartott, míg a négy írnok pergamenre vetette a kódexet. Példaként a kódex keletkezési helyét hozta fel, megemlítve, hogy a tudósok némelyike szerint Cesareában íródott.

"Reményeink szerint új kutatásokat inspirál a digitalizált anyag, s nagy érdeklődést vált ki mind a tudósok, mind a hívők között világszerte" - mondta a projektmenedzser, hozzátéve, hogy amikor tavaly júliusban az oldalak negyedét hozzáférhetővé tették az interneten, a legelső nap 3,5 milliónyian voltak kíváncsiak a műre. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a honlap összeomlott.

A Biblia hétfőtől ingyenesen letölthető a www.codex-sinaiticus.net címen. A portálon megtalálható a modern görögre átültetett szöveg is, némely részek pedig angolul is hozzáférhetők.