2022. október 7. - Amália

A tét: az emberiség jövője

Lehet, hogy év végére valódi áttörés lesz a klímavédelem területén? Most komoly esély van arra, hogy a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, az Amerikai Egyesült Államok végre szigorú szabályokat fogadjon el önmagára nézve.
2009. június 30. kedd 08:19 - Kesjár Norbert
Úton Koppenhága felé

A pár napon belül hivatalba lépő, 2009 második felében tevékenykedő svéd EU-elnökség egyik legfontosabb célja, hogy az év végi, koppenhágai csúcstalálkozón megegyezés szülessen. Még pedig olyan egyezség, amely a realitás talaján áll és így képes lesz majd kiváltani a 2012-ben lejáró Kyotói Egyezményt.

A svédek által prioritásként megfogalmazott cél azonban mindaddig csak írott anyag marad, ameddig a világ legnagyobb szennyezői nem veszik azt komolyan (ismeretes, hogy a nagyszabású tervekkel induló Kyotói Egyezményt az USA aláírta ugyan, de a mai napig nem ratifikálta).



A világ két legnagyobb „szennyezője” az Egyesült Államok és Kína. Ha ez a két ország nem jut egyezségre, akkor semmilyen érdemi cselekvés nem várható a következő évtizedben sem.

A globális felmelegedés elleni küzdelem persze olyannyira fontos, hogy az amerikaiak és a kínaiak már le is folytatták a titkos egyeztetetéseket erre vonatkozólag. Az egyik brit napilap, a The Guardian szerint John Holdren, a Fehér Ház tudományügyi tanácsadója már el is készítette a két ország között megkötendő károsanyag-kibocsátási egyezmény tervezetét. Eszerint Kína és az Egyesült Államok még az idén 20-20 százalékkal csökkentené széndioxid-kibocsátását, ezenkívül abban is egyetértettek, hogy a decemberi koppenhágai ENSZ-csúcson közösen lépnek fel a globális felmelegedés elleni szigorúbb szabályok elfogadása érdekében.

Obama teljesíti ezt az ígéretét is

A britek is akarják
Gordon Brown brit miniszterelnök nemzetközi klímaváltozási alap létrehozását sürgeti, amely segíthetné a legszegényebb feltörekvő országokat, hogy a jelenlegi, szennyezőbb gazdaságaikat alacsony kibocsátásúvá alakítsák. Brown szerint erre 100 milliárd dollár elegendő lenne, amelyet legfeljebb 10 százalékban a meglévő fejlesztési alapokból, főként pedig széndioxid-kvóták értékesítéséből lehetne előteremteni.
Nagy-Britannia egyébként elkötelezte magát az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő, 80 százalékos csökkentése mellett, és azt szorgalmazza, hogy a világon mindenhol hasonló ütemű emisszió-visszafogást célozzanak meg, hogy a globális felmelegedést a különösen veszélyesnek mondott 2 Celsius fokos határ alatt tarthassák.

Forrás: portfolio.hu
Barack Obama amerikai elnöknek (és az őt támogató Kongresszusnak) már eddig is volt több nagy horderejű döntése. Gondoljunk csak a takarékosabb és kevesebb káros anyagot kibocsátó amerikai gyártású autókra és a dohánytermékek gyártásának és kereskedelmének szigorítására.

Obama döntései a Bush-adminisztráció alatt elképzelhetetlenek lettek volna az amerikaiak részéről. Több évtizedes problémákat oldhatnak meg ezek a törvények, bár hatásukat a későbbi kormányok gyengíthetik (hiszen hosszú távra vonatkoznak).

Obama cselekvési terét szélesíti az, hogy az amerikai Kongresszus mindkét házában (a Képviselőházban és a Szenátusban is) többsége van a Demokrata Pártnak, így a törvénytervezeteket viszonylag gyorsan végig lehet vinni.

Az elnök eddig sikeresen megküzdött a különböző nagy befolyású érdekcsoportokkal is: mind az autóipari, mind az olajipari, mind a dohányipari lobbi meghajolt már az amerikai elnök előtt.

Obama a mostani törvénnyel már nemcsak egy-egy ipari ágazat képviselőit „sújtja”, hanem minden olyan vállalatot, gyárat és üzemet, amely káros anyagot bocsát ki. A törvény célja, hogy a 2005-ös szinthez képest 2020-ra 17 százalékkal, 2050-re pedig 83 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás. (Ez enyhébb, mint amit a Kyotói Egyezmény megkövetelt volna, mert az az 1990-es szintet vette alapul.)

Az elképzelések szerint egy olyan kvótarendszert vezetnének be, amely lehetővé teszi azt, hogy a különböző szennyezők egymás között adhatják-vehetik a különböző kvótákat.
A károsanyag-kibocsátás korlátozása mellett a törvényjavaslat szól még arról is, hogy a jövőben energiahatékonyabb technológiák használatával csökkentsék az amerikai gazdaság jelenlegi óriási nyersanyag-igényét. A számon nyelvén: az előírások szerint 2020-ra a teljes szükséglet 15 százalékát kell megújuló forrásokból fedezni és ezen felül ötszázalékos megtakarítást kell elérni a korszerű, energiahatékonysági módszerek alkalmazásával.

A grandiózus, hosszú távra szóló tervet a Képviselőház 219:212 arányban fogadta el, úgy, hogy a demokratákon kívül nyolc republikánus képviselő is támogatta azt. A nagy republikánus ellenszélben elfogadott törvényjavaslatot még a Szenátusnak is el kell fogadnia, majd az elnöknek alá kell írnia.

A republikánusok tiltakozása érthető, de racionálisan, 21. századi gondolkodásmóddal és észérvekkel nem védhető. Az ellenzék többsége szerint a jelenlegi válsághelyzetben ez az intézkedés a cégeket rosszabb helyzetbe hozza és újabb munkahelyeket szüntet meg. A csak rövid távú érdekeket előtérbe helyező érvrendszer lényegében a jelenlegi amerikai életformát védi, holott bebizonyosodott, hogy ez nem tartható fenn anélkül, hogy komoly környezeti (és társadalmi) károkat ne okozzon.

Az amerikai kormányzat megváltozott álláspontja végre lehetőséget teremt arra, hogy a világ vezető nagyhatalmai egymással összefogva igyekezzenek küzdeni a klímaváltozás ellen az emberiség jövőjéért. Azaz: a fenntartható fejlődésért.
Forrás: HírExtra/globusz.net/portfolio.hu/The Guardian/reuters.com
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

bagi
2009. június 30. 13:36
Amíg ez a tetvesz olajmaffia uralja a világot, addig igazi áttörés és környezetvédelem nem lesz. Már réges régen MINDEN AUTÓNAK hibrid-üzeműnek, vagy tlejesen elektormos meghajtásúnak kellene lenni, ha valóban komolyan vennénk az emberiség jövőit. De az arab és egéyb olajkiskirályok ezt mindig meg fogják akadályozni, ezért kár is erre a szót fecsérelni - sajnos.
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását