2024. április 28. - Valéria

Amerika feljövőben, Európa a gödör alján

Az amerikai szövetségi bank (Fed) elnöke, Ben Bernanke kijelentette: Amerikában még az idén véget ér a gazdasági válság. Hasonlóan áll Kína és India is. Európában azonban továbbra sincs ok a bizakodásra. Végzetesen félrebillenhet a világgazdaság egyensúlya.
2009. május 6. szerda 18:59 - Kesjár Norbert
A kínai, indiai és amerikai makrogazdasági adatokra alapozva egyre több elemző mondja, hogy a végéhez közeledik a gazdasági válság.

Amerika lassan fellélegezhet

Ben Bernanke, a Fed elnöke már márciusban kifejtette, hogy véleménye szerint a recesszió 2009-ben valószínűleg véget ér, és már 2010 a kilábalás éve lehet az amerikai gazdaság számára.

Ezzel együtt ugyanakkor aggályait fejezte ki amiatt, hogy szerinte nincs meg a politikai akarat a pénzügyi rendszer stabilizációjának végig viteléhez. Bernanke szerint erősen kétséges, hogy a törvényhozás és a közvélemény továbbra is támogatni fogja a bankrendszer stabilizálását célzó népszerűtlen intézkedéseket, ha pedig ezen intézkedések elmaradnak, a válság minden bizonnyal folytatódni fog.

Márciusban még tényleg úgy nézett ki, hogy az amerikai bankrendszer nem gyógyul meg egyhamar, jóllehet az állam már addig is több száz milliárd dollár segéllyel támogatta a pénzintézetek talpra állását. Az akkori makrogazdasági adatok romló képről tanúskodtak: a munkanélküliség februárban 25 éves maximumot ért el, a recesszió pedig összesen 4 és félmillió munkahely szűnt meg. A lakossági fogyasztás (elsősorban a ház- és autóvásárlások) akkor már hónapok óta csökkentek, így a gazdasági termelés egyre csak zsugorodott.

Bernanke mindezek ellenére már akkor bizakodó volt. Véleménye szerint sikerült elkerülni azt a kockázatot, hogy Amerika egy újabb depresszióba jusson. A szakember szerint az 1913-ban létrehozott Fed volt az az intézmény, amelynek téves lépései miatt globális válság keletkezett az 1929-es recesszióból. Szerinte a Fed akkor két alapvető hibát követett el: egyrészt a pénzkínálatot hagyta nagyon gyorsan csökkenni, ami deflációt idézett elő, másrészt hagyott csődbe menni több ezer bankot, ami súlyos következményekkel járt a hitelpiacra és a gazdaság öngyógyító képességére nézve.

Mindezek után Bernanke azt mondta, hogy „az Egyesült Államok a mostani válságban közel volt egy második depressziós időszakhoz. Ezért kellett többször is segélyt nyújtani a pénzintézeteknek –például az AIG biztosító esetében négyszeri, a Citigroup bankcsoportnál háromszori tőkeinjekció történt –, mert a gazdaság helyzete időközben meggyengült, s ezért a kezdeti stabilizációs lépések nem bizonyultak elegendőnek”.

A nyilatkozat óta eltelt két hónap megerősítette Bernanke szavait, s mára már az összes mérvadó elemző egyetért a bankvezetővel, sőt, többen már sokkal optimistábbak is, mint ő.

„2009 második felében ismét gazdasági növekedést várok az amerikai gazdaságtól” – ezt már a napokban mondta Bernanke az amerikai Kongresszus gazdasági bizottsága előtt.

A Fed elnöke mindehhez hozzátette ugyanakkor, hogy a vállalkozói aktivitás várhatóan ekkor is alacsony marad, illetve a jelenlegi 5 százalékos munkanélküliség „egy ideig még magas marad, a gazdasági fellendülés kezdetét követően is”.

Bernanke leszögezte: „a legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy a recesszió szorítása már gyengült, a válság eléri legmélyebb pontját, majd még az év vége előtt felfelé indul a gazdaság és az Obama-csomag adócsökkentései elősegítik a lakossági fogyasztás erősödését és ezzel egy időben a lakások csökkenő értéke megfékezi majd a háztartások túlköltekezését is”.

Ugyanakkor a munkanélküliség növekedése, a lakóingatlanok értékének csökkenése határt szab a fogyasztói kiadások bővülésének. Az üzleti szféra beruházási aktivitása is „rendkívül gyenge” lesz Bernanke szerint. Mindamellett a Fed-elnök bízik abban, hogy a termelés fellendül az év második felében, s a cégek ismét feltöltik a válság csúcsán leapasztott készleteiket. Bízni lehet az amerikai export fellendülésében is, mivel óvatos megítélések szerint más országokban (elsősorban Ázsiában) is gyengülni látszik a gazdasági tevékenység hanyatlása.

Bernanke annyira bízik a kormány gazdaságélénkítő csomag hatásaiban és a piac önszabályozó mechanizmusaiban, hogy megerősítette: „a Fed nem tesz további lépéseket a gazdaság élénkítésére”.

Európa padlón, és ott is marad

Az amerikai – illetve a kínai és indiai – kilátások tehát kedvezőek, ezt azonban nem mondhatjuk el az európai országok jövőképéről. Az uniós országok mindegyike szenvedni fog a jövő évben is, de a visszaesés fokozottan érinti a kelet-európai uniós tagállamokat (köztük Magyarországot).

Az okokat Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint abban kell keresnünk, hogy „a nagy belső piacokkal rendelkező országokban lesznek túl először a válság mélypontján. Az Európai Unió ebből a szempontból a versenyképtelennek mondható, mert a tagállamok nem egységesen lépnek fel és saját maguk mozgásterét szűkítik le. Elsősorban az eurózónára alkalmazott kritériumok, főleg a fiskális megszorítások miatt”.

Petschnig szerint tehát még túlságosan elhamarkodott azt mondani, hogy túl vagyunk a válságon. Szerinte a helyzet ennek éppen az ellenkezőjét mutatja, így „a válság Európában fog leginkább elhúzódni, és a felépülés is itt lesz a leglassabb”.

A magyar gazdaságkutató állításait erősíti a héten kiadott, legfrissebb brüsszeli előrejelzés is.

Az Európai Bizottság az Unió mind a 27 tagországában jelentős nehézségeket és gazdasági visszaesést vár az idén, a három legnagyobb mértékű hanyatlással kelet-európai országoknak, egészen pontosan a balti államoknak kell szembenézniük. Uniós szinten átlagosan 4 százalék lesz a gazdasági csökkenés, viszont Lettországban 13,1, Litvániában 11, Észtországban 10,3 százalékos visszaesést jósol a bizottság.

Magyarországon 6,3 százalékos, Romániában 4,0 százalékos, Csehországban 2,7 százalékos, Lengyelországban 1,4 százalékos, Bulgáriában 1,6 százalékos GDP-csökkenést vár Brüsszel ebben az évben.

A minden eddiginél rosszabb előirányzatok ronthatják az euróövezethez nem tartozó országok kilátásait a közös európai pénz bevezetésére is.

A gazdasági visszaesés nyomán kirívóan magasra (körülbelül 11-15 százalékra) nő a munkanélküliségi arány is a balti államokban a jóslat szerint, bár uniós szinten a legnagyobb arányra (17,3 százalék) Spanyolországban számít Brüsszel.

Az egyik jelentős maastricht-i kritérium, a költségvetési hiány is jóval nagyobb lesz az eddigi várakozásoknál. Ami az államháztartási deficitet illeti, Magyarország előkelő helyre léphet a térségben: várhatóan „csupán” 3,4 százalék lesz is a GDP-hez képest. Nyolc országban (a balti államok mindegyike, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia Szlovénia) ugyanis idén magasabb lesz a hiány (4,3-11,1), mint Magyarországon.

A rossz kilátások miatt tehát nemhogy idén, de valószínűleg még 2010-ben sem lesz gazdasági növekedés ebben a régióban, ami azt jelenti, hogy a kelet-európai államok gyengélkedése húzza maga után az EU többi tagállamát is, s így az egész Európai Unió tartósabban recesszióban fog maradni.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását