Izland külügyminisztere „Brexit-pillanattól” tart az EU-tagságról szóló népszavazás előtt

A referendumot alig több mint három hónap múlva tartják meg. A szavazók arról döntenek majd, hogy az ország újraindítsa-e az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat. A kérdést nemcsak Brüsszelben, hanem Washingtonban és Moszkvában is fokozott figyelemmel követik.

Félretájékoztatástól és külföldi befolyástól tartanak

A külügyminiszter szerint egyes belföldi és külföldi szereplők félelemkeltő kampányokat folytatnak, és olyan retorikát alkalmaznak, amely szerinte a brit Brexit-kampányból ismert módszereket idézi. Gunnarsdóttir külön megemlítette a brit Nigel Farage és a Reform UK kommunikációs stratégiáit, amelyek szerinte a közvélemény manipulálására épültek.

A miniszter úgy véli, hogy Oroszország, illetve más, a közbeszédet negatív irányba befolyásolni kívánó szereplők is megpróbálhatják alakítani a referendum kimenetelét. Hangsúlyozta: a brit EU-tagságról szóló 2016-os népszavazás során is számos vitatott vagy hamis állítás jelent meg a kampányban, és attól tart, hogy hasonló folyamatok ismétlődhetnek meg Izlandon.

A brit Reform UK visszautasította a párhuzamot, közölve, hogy nincs kapcsolatuk Izlanddal, ugyanakkor sok sikert kívántak az országnak az Európai Unión kívüli maradáshoz.

A mesterséges intelligencia is befolyásolhatja a vitát

A közvélemény-kutatások rendkívül szoros eredményt jeleznek. Egy külügyminisztériumi felmérés szerint a válaszadók 42 százaléka támogatja a csatlakozási tárgyalások újranyitását, míg 39 százalék ellenzi azt.

Az EU-pártiak szerint a tagság erősítené Izland nemzetközi biztonságát és európai integrációját. Az ellenzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a csatlakozás negatívan érintené az ország számára stratégiai jelentőségű halászati ágazatot, a mezőgazdaságot és a nemzeti szuverenitást.

Kristrún Frostadóttir miniszterelnök figyelmeztetett: a népszavazásba történő külföldi beavatkozást sem az Európai Unió, sem Kína, Oroszország vagy az Egyesült Államok részéről nem fogják eltűrni.

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg Halla Tómasdóttir államfő is, aki szerint a mesterséges intelligencia pillanatok alatt képes hitelesnek tűnő, de félrevezető tartalmak előállítására és tömeges terjesztésére.

A University of Iceland kutatója, Hafsteinn Einarsson arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei gyakran megbízhatatlan forrásokra támaszkodva válaszolják meg az EU-referendummal kapcsolatos kérdéseket. Szerinte sok választópolgár kritikátlanul elfogadhatja ezeket az információkat, ami jelentős hatással lehet a kampányra és akár a népszavazás végeredményére is.