Indoklásként a politikus azt mondta: a magyar származású amerikai pénzügyi szakember cégének támadása csökkentette az ország iránti befektetői bizalmat, a legnagyobb magyarországi bank tőzsdei árfolyamának esése veszélyeztette a bankrendszer stabilitását és a kisbefektetők megtakarításait. Úgy vélte, a Soros György cégére a PSZÁF által kirótt pénzbírság "szükséges, de nem elégséges lépés volt".

Az OTP papírjainak adás-vételét a 2008. október 9-ei tőzsdei kereskedés zárásakor felfüggesztették, mert az árfolyam vesztesége meghaladta a 10 százalékot. A BUX az október 9-i napon pozitív tartományban volt, majd a zárás előtt, 16.00 óra körül kezdett csökkenni, a zárószakaszban pedig bezuhant az árfolyam. Az OTP részvények ára 645 forinttal, 14,33 százalékkal 3.855 forintra esett, forgalmuk 16,4 milliárd forint volt.

Azóta kiderült, a Soros Fund Management LLC 390 ezer darab OTP részvényt vett kölcsön és adott el a piacon a kereskedés utolsó részében, illetve a kereskedés záró szakaszában, olyan feltételekkel, amelyek hatására a bankpapír árfolyama nagyot esett. Az egész napi kereskedésben több mint 20 százalék volt a csökkenés, s ebből mintegy 9 százalék a zárásban történt. Az alap másnap zárta az ügyletet, amikor az árfolyam még tovább esett.

Piaci pletykák már akkor arról szóltak, hogy külföldi eladó interneten adott megbízása rántotta le az árfolyamokat. Tőzsdei szakemberek akkor arról is beszéltek, hogy külföldön sehol nem volt ehhez hasonló zuhanás.

A papír elleni támadás másnapján Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója közölte: az OTP még aznap a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, néhány napon belül pedig a brit Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeleténél tőkebefektetési csalás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz. Indoklásként akkor a bankár közölte: úgy gondolják, hogy az "utolsó perces" megbízások alkalmasak arra, hogy másokat részvényeik eladására bírjanak és nem valós képet tükröznek a piacról, mindezek rémhírterjesztéssel párosulnak.

Csányi Sándor azt is mondta: ha a rendőrség segítséget várna a banktól, nagy valószínűséggel meg tudnák nevezni azt a hedge fundot vagy személyt, aki a megbízásokat adta, illetve a rémhírterjesztést elkövette.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően piacfelügyeleti vizsgálatot indított az ügyben. Ennek eredményeként csaknem félmilliárd forintra bírságolta a Soros Fund Management LLC-t az OTP részvényekre kötött üzletei miatt.

A PSZÁF tudatta: a felügyeleti tanács megállapította, hogy Soros Fund Management LLC megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. Az alapnak a bírságot a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetnie a felügyelet számlájára.

Soros György - azt követően, hogy a PSZÁF nyilvánosságra hozta a határozatot - sajnálatosnak nevezte az ügyet, egyúttal reményének adott hangot, hogy a Soros Fund Management LLC nem szegte meg a szabályokat a PSZÁF által kifogásolt ügyletben.
A magyar származású amerikai üzletember az MTI-hez akkor eljuttatott közleményében tudatta: a Soros Fund Management LLC együttműködik a magyar hatóságokkal, s egyúttal belső vizsgálatot indított a PSZÁF határozatát követően.

Soros György közölte: a vizsgálat eredményének ismeretében a fedezeti alap megteszi a megfelelő intézkedéseket. Kiemelte, hogy reményei szerint a Soros Fund Management alkalmazottja nem szegte meg az érvényes szabályokat.

Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója a közelmúltban az MTI-nek adott interjúban azt mondta: a Soros Fund elmúlt évi támadása az OTP papírok ellen sok kisbefektetőnek is komoly károkat, jelentős vagyonvesztést okozhatott. Úgy vélte, az ügylet fényében érdemes lenne alaposan megvizsgálni a forint elleni akkori támadásokat is.