2024. május 10. - Ármin, Pálma

Gyurcsány után elsöprik a következő miniszterelnököt is

Lehet a terheket az elviselhetetlenségig növelni, csak akkor nem kell meglepődni a következményeken. Bogár László közgazdásszal beszélgettünk.
2009. március 31. kedd 07:38 - Kőrösi Viktor Dávid
Fél évvel ezelőtt arról is beszéltünk, hogy kérdés: a mai világrend teljes sebességgel csapódik-e a létezés végső falába, vagy fékez előtte. Ma már látszik valami?

Nem nagyon. A látványos problémák tavaly ősszel kezdődtek, szeptemberben, minket októberben értek el a problémák, majd november negyedikén alá is írták azt szerződést, amelyet én a „három v” elmélettel magyarázok: valutaalap, verőlegények és védelmi pénz. A verőlegények tartanak egy kis bemutatót, hogy bedönthető a magyar forint, majd jönnek és felajánlják a saját védelmi szolgáltatásukat. Egy szemfényvesztő pénzhatalmi játszma folyik, nem csak Magyarországon. Ezek az erők mindenkit megpróbálnak megkörnyékezni, de nálunk van a legcinikusabb, leggátlástalanabb, kollaboráns elit.

Az látszik-e, hogy egyfajta kelet-dominancia érvényesül a következő évtizedekben, vagy marad a nyugati világ, csak más keretek között, más működési móddal?

Ha a világ urai továbbra is kezükben akarják tartani a világot – márpedig kétség nem férhet ahhoz, hogy akarják –, akkor változtatniuk kell…

Kérdés, hogy tudják-e…

Erre nagyon nehéz válaszolni. A világ urai azt is kétségbe vonják, hogy ők egyáltalán léteznek. Van egy véleményhatalmi védőrendszerük, amely büntetőjogilag tiltja, gyűlöletbeszédnek minősíti az arról való diskurzust is, amely arról szól, hogy ő egyáltalán létezik-e. Így elég nehéz konstruktív párbeszédet folytatni, márpedig az új világrend csak úgy tudna kialakulni, ha párbeszéd kezdődik közöttük és azok között, akiknek a mostani világrend kevésbé tetszik. A válságok felerősítik az elmúlt húsz évvel elégedetlen hangokat.

Éppen húsz évvel ezelőtt volt a washingtoni konferencia, amelynek nyomán mind a mai napig „washingtoni konszenzusnak” nevezzük azt a neoliberális világszemléletet, amely szerint dereguláció, liberalizáció, privatizáció kell, s minden jó lesz. Ez látványosan megbukott. Most attól az államtól várják el – amelyet ez a felfogás tulajdonképpen halálra ítélt –, hogy segítse ki a meglehetősen kilátástalan helyzetbe jutott modellt. Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász mondta erre, hogy „nagyon ügyes”. Amikor profit van, az magán profit, amikor veszteség van, azt meg államosítjuk. Ez kifosztás. Ez ellen megvan a lázadók csoportja, első helyen Kínával, Oroszországgal, Iránnal, s a latin-amerikai országokkal. Ez azonban egyelőre még nagyon laza, alkalmanként egymással is konkuráló koalíció.

Vajon ezek a konkurens államok kerülhetnek-e domináns pozícióba?

Azok a folyamatok, amelyek most zajlanak, ezek önmagukban is sok mindent átrendeznek. A jelenlegi, Amerika által uralt birodalmat ez a konkurens csoport nyilvánvalóan gyengíti. Hogy mi lesz Kínával és Indiával, erre nehéz válaszolni, de könnyen elképzelhető, s valószínűbb is, hogy olyan hatalmi átrendeződések mennek majd végbe, amelyek az USA által uralt pénzhatalmi rendszert gyengítik, s a „lázadókat” erősítik.

Ha a gazdasági elit tagadja is létét, megközelíthetőek-e például az IMF-en, vagy befolyásos gazdasági hatalmak kormányzatain keresztül? Lehet-e rajtuk keresztül szót érteni ezzel az elittel?

Informálisan eddig is zajlott, s fognak is zajlani egyeztetések. Van azért ennek a hatalmi rendszernek látható része is, amit én három részre osztok. Maguk a multinacionális vállalatok, meghatározó bankok rendszerét nevezem kényszerítő hatalomnak. A valutaalap, világbank, hitelminősítő intézetek, a világkereskedelmi szervezet a figyelmeztető, fegyelmező hatalmi ág részei. Ők figyelmeztetik a nem „politikailag és gazdaságilag korrekt” magatartást folytató lokalitásokat, illetve fegyelmezik őket: a hitelminősítő intézetek kilátásba helyezett leminősítése milliárd dolláros veszteségeket okozhat az országnak.

Arra nehéz szavakat találni, hogy 4 százalékos infláció mellett 14 százalékos kamattal lehet eladni az abszolút biztonságos állampapírokat. Ez már nem is Latin-Amerika, hanem Afrika. 10 százalék az abszolút semmiért! Na jó, de azért, mert olyan pszichózist sikerült létrehozni, hogy a magyar állam bedől. Ezt persze azok terjesztik, aki még az elmúlt hetekben is 550 forintos euróra nyitottak pozíciókat Londonban. Ők a szó szoros értelemben mindenre képesek azért, hogy el is érjék ezt az állapotot.

Ez persze minősíti a világot is, hogy ezt nem csak szabad és megengedett, de már rutinszerű is, hogy valakik nyugodtan tízmilliárd eurókat tesznek fel arra, hogy 550 forint lesz az euró. Ez Magyarország fizikai megsemmisülését jelenthetné, s milliók szenvedését idézné elő.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását