Belföld
Emelkedik az olaj ára, miközben elhúzódik az amerikai–iráni patthelyzet
Tovább nőtt a feszültség az Egyesült Államok és Irán között, miután Donald Trump amerikai elnök gyorsan és határozottan elutasította Teherán válaszát a washingtoni békejavaslatra. A befektetők attól tartanak, hogy a már tíz hete tartó konfliktus tovább húzódik, miközben a Hormuzi-szoros részleges lezárása tovább bénítja a globális energiaszállítást.
A Brent típusú kőolaj ára hétfőn ismét emelkedett, hordónként megközelítette a 103 dollárt. A piacokat elsősorban az aggasztja, hogy a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonala továbbra sem működik normálisan. A háború előtt a Hormuzi-szoroson haladt át a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-exportjának mintegy ötöde.
Az amerikai javaslat eredetileg a harcok leállítását célozta, majd ezt követően kezdődtek volna tárgyalások az iráni atomprogramról és más vitás kérdésekről. Irán azonban ennél jóval szélesebb feltételeket szabott.
Teherán követelte az amerikai tengeri blokád megszüntetését, az iráni olajexport korlátozásának feloldását, a befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadítását, valamint garanciákat arra, hogy az Egyesült Államok nem hajt végre újabb támadásokat. Emellett hangsúlyozta saját szuverenitását a Hormuzi-szoros felett is.
Trump a közösségi médiában „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte az iráni választ.
Akadozó hajóforgalom és globális energiafélelmek
A szorosban továbbra is csak minimális hajóforgalom zajlik. Hajózási adatok szerint az elmúlt héten mindössze három olajszállító tanker hagyta el a térséget, több esetben kikapcsolt nyomkövető rendszerekkel, hogy elkerüljék az esetleges iráni támadásokat.
Közben Katarból újabb LNG-szállítmány próbált áthaladni a vízi útvonalon egy Irán és Pakisztán közötti különmegállapodás keretében.
A helyzet az OPEC országainak termelésére is komoly hatással van. A Reuters felmérése szerint az olajkartell kitermelése áprilisban több mint húszéves mélypontra csökkent, mivel számos exportőr kénytelen volt visszafogni szállításait.
A konfliktus politikai következményei az Egyesült Államokban is egyre érzékelhetőbbek. A magasabb üzemanyagárak miatt az amerikai közvélemény egyre kritikusabban viszonyul a háborúhoz, különösen a kongresszusi választások közeledtével.
Washingtonnak emellett nem sikerült széles nemzetközi támogatást szereznie a tengeri útvonal katonai biztosításához. Több NATO-szövetséges jelezte: csak egy teljes békemegállapodás és nemzetközi felhatalmazás esetén vennének részt a Hormuzi-szoros újranyitásában.
Peking is kulcsszereplővé válhat
A következő napok diplomáciai szempontból is meghatározóak lehetnek. Donald Trump szerdán Pekingbe utazik, ahol várhatóan Hszi Csin-ping kínai elnökkel is tárgyal az iráni válságról és az energiapiaci következményekről.
Washington abban bízik, hogy Kína nyomást gyakorolhat Teheránra egy megállapodás érdekében. Irán ugyanakkor azt várja Pekingtől, hogy inkább az amerikai fellépést bírálja majd.
Bár április elején életbe lépett egy részleges tűzszünet, a térség továbbra is rendkívül instabil. Az Egyesült Arab Emírségek vasárnap két iráni drónt fogott el, Katar pedig elítélt egy kereskedelmi hajó elleni támadást saját vizein. Kuvait szintén ellenséges drónok megjelenéséről számolt be.
A dél-libanoni összecsapások is folytatódnak Izrael és a Hezbollah között, annak ellenére, hogy korábban amerikai közvetítéssel tűzszünetet hirdettek.
Elemzők szerint a jelenlegi patthelyzet azt mutatja: a konfliktus nemcsak regionális biztonsági kérdés, hanem egyre súlyosabb globális gazdasági és energiapiaci válsággá is válhat.