2024. május 7. - Gizella

Az USA szerepe Magyarország feldarabolásában

Magyarországnak az első világháború idején az amerikai közvéleményben és külpolitikában betöltött szerepéről ír nemrég megjelent, Kettős tükörben című könyvében Glant Tibor. Az egyetemi tanár elmondta: Washingtonnak nem volt igazi koncepciója a közép-euró
2009. január 11. vasárnap 08:50 - Hírextra
A közelmúltban jelent meg a Kettős tükörben, Glant Tibor könyve Magyarországnak az első világháború idején az amerikai közvéleményben és külpolitikában betöltött szerepéről.

Mint az InfoRádió kérdésére a szerző elmondta, az Egyesült Államok nem nagyon szeretett volna foglalkozni európai kérdésekkel, az amerikai politikusok úgy gondolták a 19. század végétől, hogy teljesen más világot építenek a maguk számára. Végül azonban belesodródtak az első világháborúba gazdasági érdekei folytán és mert Wilson elnök úgy vélekedett, a háború alkalmas lehet arra, hogy azután létrehozzanak egy olyan világrendet, amelyben nem lesznek ilyen háborúk.

Kifejtette: a Monarchia nem igazán érdekelte az amerikaiakat, 1918 nyaráig Wilson Béccsel arról tárgyalt, hogy lépjen ki a háborúból, ezért cserébe a Monarchia területi integritásának megőrzését ígérte - mutatott rá a történész.

Hozzátette: amikor ez a politikai csődöt mondott, akkor az Egyesült Államok is "előfizetett" az Osztrák-Magyar Monarchia és ezzel együtt Magyarország feldarabolására. Ekkor kezdtek érdeklődni tételesen a békefeltételek iránt.

Mint azt Glant Tibor felvázolta, az Egyesült Államok békeelőkészítő bizottságának volt osztrák-magyar szekciója is. Ez elméleteket alkotott arról, hogy a Monarchiát trialistává lehetne alakítani, de a háború hirtelen bekövetkező végével azt jelentetté az elnöknek: nem tudnak igazságos és működőképes javaslatot letenni az asztalra. Azaz Wilson úgy utazott a párizsi béketárgyalásokra, hogy nem volt egyértelmű amerikai elképzelés Közép-Európa sorsát illetően a francia biztonságpolitikai elképzelésekkel szemben. Ennek következtében gyenge volt az elnök tárgyalási pozíciója.

Wilson ugyanakkor a szerző szerint úgy gondolta, ha létrehozzák a Népszövetséget, akkor az egyfajta államok feletti államként működve képes lesz a nemzetközi együttműködést és békét garantálni. Arra számított, hogy a Népszövetség majd pár év múlva, az indulatok elültével húzza meg a határokat. Ezt az elképzelését azonban nem tudta érvényesíteni.

Glant Tibor megemlítette azt is: mivel a Monarchia hadban állt a világháborúban az Egyesült Államokkal, ezért a kinti magyar emigrációnak nehéz volt a helyzete. Ezzel együtt a közvéleményt jobban is lehetett volna befolyásolni, a magyar álláspont ismertetésével. Erre a szervezetlenség és a gyengeség miatt nem került sor.

Pár éven belül készen áll majd a könyv folytatása, amelyben az Egyesült Államokkal kötött fegyverszünettől az amerikai-magyar különbékéig hogyan alakultak a kétoldalú kapcsolatok. A háború idején ilyenről nem beszélhetünk, mivel a Monarchia része voltunk, csak 1918 végétől alakulnak ki a kétoldalú kapcsolatok - jegyezte meg a történész.
Forrás: InfoRadio.hu
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását