2022. december 5. - Vilma

Sára Sándor 75 éves

November 28-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, a Duna Televízió volt elnöke.
2008. november 26. szerda 17:14 - Hírextra
A Galga menti Turán született. Már gyermekkorában is a fotózás érdekelte, autodidakta módon, szakkönyvek alapján kezdett el fényképezni. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Illés György operatőr és Keleti Márton tanítványaként.

1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának tagja volt, ezért kis híján nem kapott diplomát. 1957-ben a Mafilm munkatársa lett, 1962-ben kezdett filmeket forgatni. Színes felvételeivel, karakteres totáljaival, az emberi arc költészetét és tragikumát felfedező képeivel olyan alkotások sikeréhez járult hozzá, mint a Sodrásban vagy az Orfeusz és Eurydiké (Gaál Istvánnal), a Tízezer nap és A mérkőzés (Kósa Ferenccel), az Apa (Szabó Istvánnal), a Szindbád (Huszárik Zoltánnal), valamint az Árvácska (Ranódy Lászlóval).

Néhány rövid dokumentumfilmet követően (Cigányok, Egyedül, Vízkereszt) az önéletrajzi ihletésű Feldobott kő című munkájával debütált játékfilm-rendezőként 1968-ban. Az 1974-ben készült Holnap lesz fácán című filmje erősen szatirikus képet festett az akkori közéleti anomáliákról, majdnem be is tiltották. 1977-ben készítette el a 80 huszárt, a hősiesség és helytállás filmes emlékművét. 1987-es rendezése, a Tüske a köröm alatt a vidéki kiskirályok panamázásaival foglalkozott. Utoljára 1996-ban rendezett játékfilmet, A vád címmel, amelynek forgatókönyvét Gion Nándorral közösen írták.

Noha kedvence a játékfilm, a szakma és a közönség is elsősorban dokumentumfilmesként tartja számon. Sok-sok kilométernyi hosszúságú filmszalagon rögzítette a magyar történelem krónikáját. Puritán eszközökkel megformált munkáiban leleplező szenvedéllyel igyekezett a közelmúlt fájdalmas eseményeit tények, tanúk, vallomások segítségével felidézni. Legismertebb munkái: Néptanítók (1981), Pergőtűz, Krónika (1982), "Sír az út előttem..." (1986-87), Magyar nők a Gulágon (1992), Tájak, borok, városok (1999), Amrita Sher-Gil (2001), Nehézsorsúak (2004).

Dokumentumfilmjeivel 1986-ban és 1987-ben is elnyerte a Magyar Játékfilmszemle nagydíját.
A filmezés mellett közéleti szerepet is vállalt: 1986-tól 1993-ig, majd 2002-től 2005-ig a Magyar Filmklubok Szövetségének elnöke, 1993 júliusától a Duna Televízió elnök-főigazgatója, majd 1996 júliusától 2000-ig első elnöke volt. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-től ügyvezető elnöke.

Munkásságáért 1968-ban Balázs Béla-, 1978-ban Kossuth-, 1997-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, 1999-ben megkapta a Magyar Művészetért Alapítvány díját, 2005-ben a Magyar Mozgókép Mestere címet. 1974 óta érdemes művész, 1987-től kiváló művész, Tura és Pest megye díszpolgára. Felesége Szegedi Erika színésznő. Fia, Sára Balázs apja örökébe lépett, operatőr-rendező lett.

Szabadidejét leginkább borászkodással tölti, díjnyertes borokkal büszkélkedhet, sőt tagja a Magyar Borászati Akadémiának is.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását