Diplomás pályakövetési rendszer

A diplomás pályakövetés során az egyetemek, főiskolák képet kaphatnak volt hallgatóik munkába állásáról, arról, hogy a képzések mennyire hasznosíthatók a munkaerő-piacon. Ugyanakkor a jelentkezők, a leendő hallgatók számára ugyanezen információk a képzések, az intézmény kiválasztásakor jelentenek előnyt, tájékozódhatnak arról, hogy mihez kezdhetnek egy adott intézmény diplomájával a végzés után.

A felsőoktatási intézményekben meglévő pályakövetési rendszerek aránya azt jelzi, hogy a hazai felsőoktatási intézmények felismerték a pályakövetési vizsgálatok jelentőségét. Ahol nincs ilyen vizsgálat, annak többek között az lehet az oka, hogy az adott intézmény csak néhány éve működik, s emiatt csekély a végzettek száma, vagy nagyon speciális képzés folyik az intézményben – összegzi a szakmai napra megjelent kiadvány.

A diplomás pályakövetés az intézmények mintegy felénél karrierirodák feladata, 16 százalékuknál diákcentrum vagy -tanácsadó végzi, míg külső cég csupán 2 százaléknál. A pályakövetést koordináló Educatio kht. 40 felsőoktatási intézmény (összesen több mint 160 kar) megkeresésével a közelmúltban felmérést készített. E szerint általában 2-5 éve végeznek az intézmények ilyen jellegű tevékenységet. A kérdőíveken a többi között a tanulmányokra, a továbbképzésekre, a munkahelykeresésre, a jövedelemre vonatkozó kérdések szerepelnek.
Horváth Tamás elmondta, hogy elsősorban az intézményekre kell bízni a pályakövetést.

 Ugyanakkor – bár a felsőoktatási törvény rögzíti a felsőoktatási pályakövetést – ez mindeddig nem párosult megfelelő anyagi forrással és szakmai háttérrel – jegyezte meg.

Az intézmények egy része saját forrásból, többségük azonban pályázatok útján oldja meg a pályakövetés finanszírozását, de azok folyamatossága több helyen nem megoldott.

Horváth Tamás elmondta, hogy tavasszal átfogó felmérést indítanak, s a diplomás pályakövetés rendszerének központi fejlesztése is megkezdődik az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A központi modell segítséget nyújthat abban, hogy közeledjenek egymáshoz a felsőoktatás kínálata és a munkaerő-piac igényei.