2022. január 23. - Zelma, Rajmund

A Fermtől az LGT-ig

Karácsony János (James), az LGT legendás gitáros-énekese volt a Pont FM Rocközön című műsorának vendége, aki sok egyéb téma mellett érintette a vasárnap tartandó koncertjét is. És mást is – amennyire azt a rendelkezésre álló idő engedte.
2008. szeptember 6. szombat 11:59 - Szalay Gergely
James (az Indián) a Szeptemberfeszt keretein belül vasárnap tartja koncertjét – ennek apropóján sikerült végre becsábítani a Rocközön stúdiójába, ahol Hunyad Ákos faggatta a közkedvelt gitáros-énekest. A beszélgetést különösen fontossá tette az a nem elhanyagolható körülmény, hogy Ákos egyik első magyar rockzenei élménye pont James szólólemeze, Az időn túl című album volt.

Persze, ha Karácsony Jánosról van szó, megkerülhetetlen az az együttes is, aminek tagjaként elsősorban ismerjük: az LGT – pláne, mert Az időn túl is a Loksi Ellenfél nélkül című lemeze után két évvel készült, 1986-ban. Solti János dobossal, Presser Gáborral és Lerch Istvánnal.

Apropó, Lerch: műsoron kívül sikerült kiderítenünk, hogy James mikor, hol és miért tevékenykedett basszusgitárosként is – eredetileg az Ellenfél Nélkül egyik dala volt a felvetésünk apropója (amiben Somló nem játszott a borító szerint), de kiderült, hogy ilyesmi gyakran előfordult: ha Somló Tamás épp nem volt a stúdióban, vagy nem volt olyan a kedve, James bizony basszusozott helyette (színpadon pláne, ahol arra Somló egyéb feladatai miatt erre szükség volt). Ahogy Demjén Ferenc helyett is a V'Moto Rock két lemezén is – amikor Rózsi épp nem volt kéznél, de a stúdióban úgy alakult a helyzet. Sőt: kiderült az is, hogy a Karácsony-féle LGT-nótákban James zongorázik is – mert Presser megunta, hogy másképp állt a keze a dalokra, mint ahogy azt a szerző gondolta eredetileg. Úgyhogy nem csak az Áldd meg a dalt az, amiben James jobbára játszani szokott (kivéve, mikor két lányával énekli a Szigeten, de ez egy másik történet).


És ha már a régi történetek: szóba került az is, amikor még szolidan bulizós korában hajnalban járt haza Aquincumba – ha nem érte el az utolsó HÉV-et, akkor az elsővel – amit a Margit hídnál (akkoriban) lévő végállomásnál várt, egy padon. Nem ritkán ébredt arra, hogy nagyon melege lett hirtelen – amikor a felkelő Nap minden erejével sütött rá hajnalban. Hiába, így jár az, aki rendesen haza akar menni (de nemrégiben találkozott azzal a buszvezetővel is, aki annak idején a 60-as buszon szállította haza, vannak tanúk arra, hogy nem mindenki bulizott rogyásig a nagy generáció tagjai közül sem).

Napjainkban sem unatkozik az énekes: nagyobbik lányát most vették fel az egyetemre, így épp ez ügyben tevékenykedik sokat – az viszont már biztosnak tűnik, hogy belőle nem lesz zenész. A kisebbik jobban vonzódik a színpadhoz – bár ha az apján múlik, mérnök lesz egy gyárban (azért egyszer érdemes lenne meghallgatni az összes olyan sztorit, amik miatt a zenészek ennyire féltik a pályától csemetéiket). Szóba került James indulása is: általános iskolásként egy évig zongorázni tanult, majd megtalálták egymást Puskás Tibor gitártanárral, akitől nyolc éven keresztül tanult zenélni – nem csak gitározni. Aztán persze őt is beszippantotta a beatzene, és villámgyorsan kikötött a Ferm együttesben (a nyáron adtak koncertet, innen indult például Menyhárt János, Környei Attila, vagy Szikora Róbert is), ezt követően alapító tagja volt a (kölyök- előtaggal emlegetett) Generálnak (itt énekelt Révész Sándor a nem fázós hajnalon becsöngető jóbarátról is), ahonnan az LGT-be távozott. Barta Tamás helyére – aki már korábban is fejtegette, hogy két gitárral kellene fellépni, és jelöltje a posztra Karácsony volt a legendáriumok szerint; aztán Barta kint felejtette magát Amerikában, James pedig a Loksi oszlopos tagja lett – de ezt a történetet nagyjából mindenki ismeri. Szóba került persze az az angol nyelvű lemez is – ami után Barta maradt, Karácsony pedig jött – és az is, hogy a hírhedetten rugalmatlan hanglemezkiadót hogyan lehetett ezekre a Nyugatnak szóló lemezekre rábeszélni (a Loksinak volt négy is: kettő a hetvenes évek elején, egy a végén, egy pedig a nyolcvanas évek elején – ezt egyenesen külföldi producerrel vették fel, hasonlóan az egy évtizeddel korábbiakhoz). Nos, a megoldás egyszerű: az illetékesek csendben belátták, hogy a rockzene termeli a legtöbb bevételt, ráadásul fontos is a fiataloknak – így a „legalább az orrunk előtt szervezkedjenek, ne titokban” elv alapján hagyták a műfajt érvényesülni. Mindannyiunk nagy szerencséjére.

És persze beszélt a szólókarrierről is: ez érdekes módon úgy indult, hogy már javában zenei rendezősködött és producerjedett az MHV-nál (a Névtelen Nulla és a Napoleon Boulevard lemeze ugrik be nagy hirtelen), amikor felmerült, hogy akár saját lemezt is összehozhat – ő pedig élt a lehetőséggel, mert szereti magát új, saját dolgokban is kipróbálni.

Különösen, ha kellően sokszínűen teheti mindezt – erre tanítja iskolájában tanítványait is. Az a legfontosabb ugyanis, hogy az ember ne csak egy műfajban legyen jó, hanem kellő érdeklődéssel álljon a zenéléshez magához – fejtette ki.

És ehhez most nem is lehet mit hozzátenni. Majd legközelebb, ha jön.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását