Magyarországon évente 40 ezer ember halálát okozzák a szív- és érrendszeri megbetegedések. A korai felismeréssel megelőzhetők, illetve eredményesen kezelhetők a később súlyos állapotot, sok esetben halált okozó koszorúér-betegségek.
A professzor ismertetése szerint sokáig az EKG volt a kardiológia egyetlen diagnosztikai módszere, majd eszköztára az ultrahanggal, a radioizotópos módszerekkel, a mágneses rezonanciával bővült ki. A CT-ét néhány éve alkalmazzák a kardiológiában, ám csupán a közelmúltban jelent meg a legmodernebb 2 fejes, 64 szeletes készülék, amellyel a szív valósághű, négydimenziós ábrázolása válik lehetővé. Magyarországon hat szív-CT működik, ám közülük mindössze kettő tartozik a legmodernebb berendezések közé. Az egyik ilyen készülék a budapesti Pozitron-Diagnosztika Központban található, amely a Semmelweis Egyetem (SE) oktatóközpontja, s amelyért az egyetem szakmailag és tudományosan vállalja a felelősséget.
Préda István rámutatott: az érfestés a szívkoszorúerek belsejéről tájékoztat, a szív-CT viszont az erek külső felszínéről és környezetéről is szolgáltat adatokat. Magyarországon évente 36 ezer ilyen érfestéses vizsgálatot végeznek. A beavatkozás 130 ezer forintba kerül, kizárólag kórházban végezhető, s bizonyos kockázatokkal jár, ugyanakkor az esetek negyedében ki lehetne váltani CT-vel. Utóbbi 20-30 perc alatt ambulánsan elvégezhető, s az egyetlen kockázata a beteg esetleges jódérzékenysége.
Merkely Béla, az SE Kardiológiai Központjának tanszékvezető docense arról beszélt, hogy a szívkatéterezésnek számtalan előnye van, hiszen a beavatkozást végző kardiológus, ha rendellenességet észlel, azonnal korrigálhatja az elváltozást. Azonban sokszor ezt az invazív eljárást diagnosztikai célból alkalmazzák, ezt kiválthatja a szív-CT, amely az olyan korai elváltozásokat is kimutatja, amelyeknek még nincsenek klinikai tünetei. Ily módon nagyobb kapacitás maradna a ténylegesen rászorulók szívkatéterezésére.
Kiss Róbert Gábor, az Állami Egészségügyi Központ kardiológiai osztályának vezető főorvosa forradalmi újdonságnak nevezte a szív-CT-ét, hiszen segítségével ki lehet szűrni a potenciális betegeket. Mint mondta, a szívkoszorúerek betegsége alattomos kor, sokszor az első tünet a szívinfarktus, vagy a hirtelen szívhalál.
Kerecsen Gábor, az Állami Egészségügyi Központ adjunktusa a szív-CT működését ismertette. Tájékoztatása szerint ez úgynevezett Dual Source (kettős forrás) típusú berendezés: két komputeres tomográf készít egyidejűleg képeket.
Mint elmondta, a koszorúerekről igen nehéz felvételeket készíteni, hiszen mindössze néhány milliméter az átmérőjük, s a szívdobogással szinkronban folyamatos mozgásban vannak. Tizenhat szeletes CT-vel már lehet elfogadható képeket készíteni, ám minél több a szelet, annál jobb a felvételek minősége. A budapesti berendezés 64 szeletes. A betegek 50-60 százalékának jó a régi típusú CT, ám a túlsúlyos, szívritmuszavarban szenvedő pácienseknél a modern készülék alkalmazása szükséges. A modern berendezés további előnye, hogy kisebb a szervezetet ért sugárterhelés. Ráadásul olyan a képminőség, hogy a betegek is látják az elváltozásokat, így könnyebben rávehetők a kezelésre, sokkal együttműködőbbek.
Kérdésekre válaszolva a szakemberek elmondták, hogy eddig csaknem 700 beteget vizsgáltak meg a budapesti központban. Az OEP még nem fogadta be, így egy-egy vizsgálat 160 ezer forintba kerül, ám számos esetben alapítványi támogatással a rászorulóknak ingyenesen végezték el. A kardiológusok reményei szerint 2008 második felére megszületik a megállapodás az OEP-pel, amely korlátozott volumenben, évi 4-5 ezer vizsgálat befogadását teszi lehetővé.
