Mint mondta, már az átvilágítás kezdeti szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézetnek a feltételezettnél jóval nehezebb a gazdasági helyzete.

A rossz pénzügyi helyzet a többi között több, korábban megkötött előnytelen szerződésre és az azokban foglalt irreális kötelezettségekre vezethető vissza, a több ponton áttekinthetetlen és pazarló gazdálkodás mára szinte a teljes eladósodás és működésképtelenség határára sodorta az intézményt - tette hozzá.

Példaként említette, hogy a kórházban üzemelő CT- és MRI-készülékek bérleti szerződése napokon belül lejár, ugyanakkor, az előnytelen szerződés miatt, a piaci árat meghaladó bérleti díjak ellenére sem kerülnek az intézmény tulajdonába a diagnosztikai berendezések.

Mindezt tetézi - folytatta -, hogy a Heves Megyei Bíróság május 13-ig adott határidőt az intézménynek arra, hogy egy hosszú évek óta húzódó informatikai perben letétbe helyezze a per tárgyát képező 124 millió forintot, ami egyúttal a kórház szinte teljes szabad pénzeszközének azonnali lekötését jelentené.

Ugyan sikerült a bírói letét felfüggesztését elérni, ám a kórház csak átmenetileg szabadult meg a működést veszélyeztető tehertől - mondta.

Ebben a helyzetben, a működőképesség fenntartásához a HospInvestnek 100 millió forintot meghaladó összeget kell befektetnie az egri intézmény gazdasági állapotának stabilizálására - mutatott rá az alelnök.

A Heves Megyei Önkormányzat március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján a következő 20 évben a HospInvest Zrt. működtetheti a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházat.

Civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek többször is demonstráción tiltakoztak a funkcionális privatizáció ellen. A kórház 1.300 dolgozója közül 918-an írták alá azt a nyilatkozatot, amely szerint nem kívánnak lemondani közalkalmazotti jogviszonyukról.