Életmód
Más munkára, más hétköznapokra vágyunk – mit hozhat a szakmaváltás?
Csábító lehet olykor a gondolat, hogy magunk mögött hagyjuk a jelenlegi szakmánkat, és valami egészen új kalandba kezdjünk. Ez korántsem ritka: tízből nyolc magyar munkavállaló fejében megfordult már a pályaváltás gondolata, és minden második dolgozó meg is lépte azt. Bár egy ilyen döntés komoly változásokkal és bizonytalansággal járhat, a legtöbben utólag mégis úgy érzik, hogy megérte belevágni, és a váltás sokaknak jobb fizetést, illetve a munkájuk és a magánéletük könnyebb összeegyeztetését hozta– derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív kutatásából.
Egy új karrier gondolata sokak számára csábító lehet. Van, akit a magasabb fizetés reménye hajt, mások kiegyensúlyozottabb hétköznapokra vágynak, vagy egyszerűen úgy érzik, ideje valami újban kipróbálni magukat. A megszokott szakma elhagyása azonban korántsem egyszerű döntés: gyakran új ismeretek megszerzésével, a korábbi rutinok feladásával és akár az mindennapok gyökeres átszervezésével is járhat.
A Profession.hu felmérése szerint a magyar munkavállalók fele már legalább egyszer belevágott a karrierváltásba, további 30 százalékuk pedig komolyan fontolgatta ezt, de végül maradt az eredeti pályáján és mindössze 20 százalékuk mondta azt, hogy még sosem merült fel benne a szakmaváltás gondolata.
Több pénz, jobb életminőség?
A pályaváltók tapasztalatai összességében bíztatóak: 61 százalékuk elégedett vagy nagyon elégedett az új karrierjével, minden harmadik válaszadónak vegyesek az érzései, és csupán 6 százalék értékelte negatívan a döntését.
A legnagyobb előrelépést jellemzően a fizetésükben, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyban tapasztalták. Vagyis sokaknak nemcsak új feladatokat, hanem kedvezőbb életkörülményeket is hozott a váltás.
A kereset jelentőségét az is mutatja, hogy a pályaváltók 54 százaléka magasabb fizetés mellett nem hagyta volna el eredeti szakmáját. Az újrakezdés hátterében így a szakmai érdeklődés mellett a megélhetési szempontoknak is fontos szerepük lehet.
Persze az új helyzettel sem oldódik meg minden probléma. A munkával járó stressz például megosztó kérdésnek számít: ezen a téren bár a pályaváltók 37 százaléka javulást érzékelt, 24 százalékuk viszont arról számolt be, hogy az új szakmájában nagyobb nyomás nehezedik rá, mint korábban.
Aki egyszer váltott, ritkán fordul vissza
A pályaváltás a legtöbb esetben nem csupán egy új munkakörben való elhelyezkedést jelent. Az érintettek jelentős része teljesen új területen próbál szerencsét: a kutatás szerint a karrierváltók 83 százaléka másik ágazatban dolgozik, mint ahol eredetileg elkezdte a pályafutását. A többség pedig nem is vágyik vissza a régi munkájába. Akik lecserélték eredeti szakmájukat, közel 70 százalékban ma is ugyanígy döntenének, tízből nyolcan pedig egyáltalán nem tervezik, hogy újra az eredeti hivatásukban helyezkednek el.
Ráadásul ezzel párhuzamosan a korábbi pályájukhoz visszatérni vágyók aránya jelentősen csökkent az elmúlt években. Míg a Profession.hu 2022-es kutatásában a válaszadók 25 százaléka tervezte ezt, mostanra mindössze 19 százalékuk gondolkodik a visszatérésen. A négy évvel ezelőtti magasabb arány hátterében elsősorban a koronavírus-járvány miatti kényszerű és olykor ideiglenes pályaváltások állhattak.
A legnehezebb talán az első lépés
Sokan évekig dédelgetik a pályaváltás gondolatát, mielőtt valóban elszánnák magukat. A kutatás alapján azok körében, akik végül új szakmát választottak, a viszonylag gyors döntés volt jellemző. Az érintettek több mint 40 százaléka az első gondolat megszületését követő fél éven belül lépett, további 25 százalékuk pedig hat hónap és egy év között szánta rá magát a változtatásra. 18 százalékuknak egy-két év gondolkodásra és tervezésre volt szüksége, míg a két évnél hosszabb mérlegelés után váltók aránya mindössze 15 százalék volt.
Az életkor is számít: a 40 év alattiak jellemzően rövidebb ideig mérlegelik a váltást, míg az idősebb korosztályban gyakoribb, hogy valaki hosszú éveken át fontolgatja a döntést. Mindez arra utal, hogy a pályaváltás sokaknál viszonylag hamar követi az első komoly elhatározást, míg a hosszas tervezgetés nem feltétlenül vezet tényleges változáshoz.
Sokan vágnak bele támogatás nélkül
Bár a karrierváltás az ember életének egyik legfontosabb szakmai döntése lehet, az érintettek jelentős része segítség nélkül vág neki. A felmérés szerint a pályát módosítók 60 százaléka semmilyen támogatást nem kapott a folyamat során. Akik mégis számíthattak valakire, azok leggyakrabban ismerősöktől kaptak hasznos tanácsokat (21 százalék), munkahelyüktől érkező segítséget (12 százalék), vagy anyagi támogatást kaptak (9 százalék).
„Egy pályaváltás egyszerre lehet izgalmas lehetőség és komoly kihívás, ezért fontos, hogy ne pusztán az impulzusok vezessenek bennünket.
Érdemes átgondolnunk, hogy mit szeretnénk magunk mögött hagyni, mit várunk az új szakmánktól, illetve hogyan szeretnénk élni és dolgozni a következő években. Fontos előre tájékozódni arról, milyen lehetőségeink vannak, milyen készségekre lesz szükségünk az új területen, és milyen anyagi változásokkal járhat a döntés. A kutatásunkból kiderül, hogy sokan teljesen egyedül vágnak bele ebbe a folyamatba, pedig ma már számos eszköz segítheti a tudatos felkészülést. A Profession.hu Bériránytűje például támpontot adhat az egyes munkakörökhöz kapcsolódó bérigényekkel kapcsolatban egy-egy szakterületen, az AI-alapú álláskereső pedig olyan lehetőségek felfedezésében segíthet, amelyekre korábban talán nem is gondoltunk” – emelte ki Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A kutatás eredményei alapján tehát a szakmaváltás sokak számára valódi újrakezdést jelenthet, amely hosszú távon is pozitív változásokat hozhat. A legfontosabb azonban nem feltétlenül az, hogy minél hamarabb meghozzuk a döntést, hanem hogy reális elvárásokkal, megfelelő információkkal és szükség esetén külső támogatással vágjunk bele az új fejezetbe.
