Belföld
5260 milliárd forintos hiánynál jár a költségvetés
Szeptember végére 5261,9 milliárd forintra nőtt a központi költségvetés hiánya. Az uniós helyreállítási források előfinanszírozása nélkül azonban kisebb lenne a deficit, mint tavaly. A nyugdíjkiadások és az állami beruházások is jelentősen emelkedtek.
A Pénzügyminisztérium 2026. októberi tájékoztatója szerint szeptemberben 92,8 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya, ami 210,4 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbi adatnál. Az első kilenc hónap összesített deficitje ugyanakkor elérte az 5261,9 milliárd forintot. Ennek jelentős részét az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásához kapcsolódó előfinanszírozás okozta.
Augusztusban ugyanis 2186,9 milliárd forinttal növelték a hiányt ezek a kifizetések. Ezek nélkül az első kilenc hónap deficitje 3075 milliárd forint lett volna, ami 253,7 milliárd forinttal alacsonyabb a 2025 azonos időszakában mért értéknél.
Nőttek a bevételek, de a kiadások is emelkedtek
A központi alrendszer bevételei szeptember végéig 30 218,1 milliárd forintot tettek ki, ami 3,4 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának adatát. Az általános forgalmi adóból 6319,3 milliárd forint folyt be, 239,1 milliárddal több, mint tavaly. A személyi jövedelemadó bevétele 3738,5 milliárd forint volt, ami 110,1 milliárdos növekedést jelent.
A kiadások eközben 35 480 milliárd forintra emelkedtek, ami 9 százalékos éves növekedés. Az RRF-hez kapcsolódó előfinanszírozásokat és technikai átutalásokat figyelmen kívül hagyva azonban a növekedés mindössze 0,8 százalékos volt.
A nyugdíjkiadások különösen jelentős tételt képviselnek: szeptember végéig 5560,7 milliárd forintot fordítottak nyugellátásokra, ami 556,4 milliárd forinttal, 11,1 százalékkal több az előző évinél. A növekedésben szerepet játszott a januári 3,6 százalékos nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj, valamint az idén bevezetett 14. havi nyugdíj első, 25 százalékos részletének kifizetése. Utóbbi februárban összesen 133,3 milliárd forint kiadást jelentett.
A teljes öregségi nyugdíj átlagos havi összege szeptemberben 264 880 forint volt, ami egy év alatt 19 128 forintos emelkedést jelent.
Jelentősen nőtt az állami vagyonra és a beruházásokra fordított összeg
A kiadások között az állami vagyonhoz kapcsolódó tételek is kiemelkednek. Szeptemberben 1437,8 milliárd forintot fizettek ki ezen a területen. A jelentős növekedés hátterében elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank 644 milliárd forintos, valamint a Magyar Vonatflotta Zrt. 639 milliárd forintos tőkeemelése állt.
Az állami beruházásokra az első kilenc hónapban 340,5 milliárd forint jutott, ebből 235,3 milliárdot közútfejlesztésekre fordítottak. A helyi önkormányzatok támogatása ugyancsak emelkedett: szeptember végéig 1180,9 milliárd forintot kaptak, 14,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés egy részét a hivatali dolgozók és a pedagógusok béremelése, valamint a minimálbér emelése magyarázza.
A kamatkiadások ezzel szemben kedvezőbben alakultak: a nettó kamatkiadás szeptember végéig 1879,1 milliárd forint volt, 962,7 milliárddal kevesebb az előző év azonos időszakánál.
A jelentés szerint a központi költségvetés adóssága az év első kilenc hónapjában 7227,3 milliárd forinttal emelkedett. Ebben a nettó forint- és devizakibocsátás játszotta a legnagyobb szerepet, miközben a forint erősödése 953,9 milliárd forinttal mérsékelte az adósság forintban számított értékét.