2022. november 30. - András, Andor

Margit öve és kódexek – avagy nyelvtörténeti izgalmak

„Látjátuk, feleim, szümtükhel …” a Halotti Beszéd kezdősorán kívül nemigen jutna más eszünkbe, ha édes anyanyelvünk történetéről kérdezne valaki. S vajon a 45 magyar kódexből hányat tudnánk megemlíteni? Jövőre bizonyára néhányat már igen
2008. április 30. szerda 15:59 - Constantinovits Milán
Az emlékévet egyik előkészítése egy nagyszabású konferencia volt pár napja. A magyar nyelv történetének kutatói az ELTE bölcsészkarán gyűltek össze, hogy bemutassák a nyelvi források kiadásának és hasznosításának új eredményeit. A „Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet” című konferencia egy negyedszázados kutatási program beszámolója köré szerveződött, azzal a szomorú megjegyzéssel, hogy épp e kerek évben fogyott el a további állami támogatás.



Az apácák és a virtuális kódex

Korompay Klára felidézte, hogy miképpen jött létre egy kódexolvasó egyetemi szemináriumból lelkes fiatal oktatók és diákok összefogásával olyan kutatás, amelynek során szinte az összes magyar kódexet kiadták, hasonmásban és betűhű átiratban, kifogyhatatlan forrást adva az irodalomtörténet, a nyelvtörténet, az egyetemi oktatás és az egész nemzeti műveltség számára. Ha még több ilyen kezdeményezés lenne Magyarországon, a kultúrpolitika szűkös forintjaiból is méltóképp meg lehetne ismertetni a nagyközönséggel ezeket az egyedi nyelvtörténeti emlékeket.

Haader Lea előadásából aztán kiderült, hogy a kódexek ismerői számára még a másoló (scriptor) apácák javításai vagy éppen betűtévesztései is megdöbbentően sokat elárulnak. Nem csak azt lehet nyomon követni, miképpen változtatták a másolás során a szavakat az akkori ejtésnek megfelelően, de a hibázásokból akár az is kiderül, ha a másoló például magyar helyett német anyanyelvű volt. Vagyis az apró elírások mozaikjaiból mind kirakható egy-egy tudománytörténeti kép: Hader Lea ezek feltárását elsőrendű feladatnak tartja.

Sőt, van már olyan kódex is, amelyet nem csak kézbe vehetve olvashatunk. A jövőt a hálózati kiadások jelentik. Bárczi Ildikó az Érdy-kódexről szólva bemutatta, hogy a számítógépen nemcsak a mégoly terjedelmes szöveg jeleníthető meg könnyedén – egy kattintás, és máris a szövegváltozatoknál vagy a latin nyelvű eredetinél vagyunk, vagy éppen az idevágó tanulmányokban búvárkodhatunk. A digitalizált kódexek utat nyithatnak az érdeklődő fiatalság részére is, hiszen sokan ma már az online olvasás híve (elég csak az újságolvasási szokásokra gondolni!).

Margit vezeklőöve és a kuruc nők

Erre a kalandozásra jövőre a nagyközönségnek is lehetősége lesz. Madas Edit beszámolt arról, hogy 2009-ben a Magyar Nyelv Éve alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár kiállítást rendez „A magyar nyelvet írni kezdik ..” címmel, ahol legelső szórványemlékeinktől kezdve a Halotti Beszédet tartalmazó kódexen át az első, teljesen magyarul írott könyvig (a Jókai-kódexig) vagy a Huszita Bibliáig sok kódexünk látható majd korabeli tárgyak kíséretében. Így például a Margit-legenda mellett szent királylányunk vezeklőövét is megcsodálhatjuk majd. Ezen a kiállításon kerül sor az Érdy-kódek hálózati kiadásának interaktív bemutatójára is, vagyis a látogatók is kipróbálhatják majd a virtuális kódexforgatást.

A kutatóknak pedig már most rendelkezésére áll egy XVI. századi nyomtatványokból összeállított szövegtár Kalcsó Gyula munkájaként. A világhálón is elérhető korpuszban különféle régi szövegekre kereshetünk, vagy megnézhetjük egy-egy ragunk alakváltozatait, esetleg még azt is kinyomozhatjuk, hogy egy korabeli szövegnek ki lehetett a szerzője.

Vajon másképpen beszéltek-e a késő barokk és a felvilágosodás idején az asszonyok, mint a férfiak? Mivel a nők ekkor még ritkán tudtak írni, nyelvhasználatuk csak diktált leveleikben érhető tetten. Németh Miklós a kurucok asszonyainak a Nagyságos Fejedelemhez írt folyamodványait elemezte ebből a szempontból. Kiderült, a nők már abban a korban is „más nyelvet beszéltek”. (Azóta is próbáljuk megérteni őket…)

De nemcsak a nyelvészek hasznosítják a régi magyar nyelvű forrásokat. A történészek, számára egy-egy mezőváros kézzel írott jegyzőkönyvei vallanak a város gazdasági, műveltségi, hatalmi viszonyairól, a jegyzők társadalmi státuszáról. A levéltárosok a kamarai levéltárak iratait feldolgozva a levelek magyar, latin vagy német nyelvűségéből következtetnek a területi megbízottak nyelvtudására, származására. Egy-egy főúri család élete, társadalmi kapcsolatai, vagy éppen a családfő feleségeinek száma is kideríthető a családi levelezések kritikai kiadásából és elemzéséből – ahogy ezt Terbe Erika bizonyította Batthyány Ferencné levelezésének feldolgozásával.

Folyt. köv.

A konferenciát eredetileg kétnaposra tervezték, a második napon a nyelvtudomány-történet kutatói jutottak volna szóhoz. Az ő előadásaik azonban az aznapra eső BKV-sztájk miatt elmaradtak. De a konferencia szervezői azt ígérik, a nemsokára megjelenő konferenciakötetben az ő előadásaikat is olvashatjuk. Na igen, így állhatják útját a buszsofőrök ékes nyelvünk kutatásának. Sebaj, aki lemaradt, 2009-ben pótolhatja: jön a Magyar Nyelv Éve!

Mi az a nyelvemlék?
Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket. Nyelvemlékké gyakorlatilag bármilyen lejegyzett szöveg válhat.

A nyelvemlékeket a következő csoportokba szokás osztani:

1. Szórványok – A vizsgált nyelv szavai, mondatai egy javarészt más nyelvű szövegbe ágyazódva helyezkednek el. (Legismertebb magyar példája a Tihanyi alapítólevél.)
2. Glosszák – A kérdéses nyelven idegen nyelvű szöveghez írt rövidebb terjedelmű magyarázatok.
3. Tulajdonnévjegyzékek – Az adott nyelven beszélők neveit lajstromzó listák. (Például a magyar "A tihanyi apátság birtokösszeírása".)
4. Tárgylajstromok – A hétköznapi élet eszközeinek a felsorolása az adott nyelven.
5. Egyéb felsorolások
6. Szójegyzékek – kisebb terjedelmű szótárak, a szavak mellékjelentéseinek értékelése nélkül, velük alkotott kifejezések mellőzésével.
7. Szótárak – a nyelv szavainak átfogóbb és bővebb fordításai, értelmezései.
8. Szövegek – a nyelvet legjobban jellemző, összefüggő mondatokból álló írások.

(forrás: Wikipédia)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását