2022. október 1. - Malvin

Gyurcsánnyal vagy nélküle – a közeljövő forgatókönyvei

Még nincs itt április 30-a, de már most sok találgatásra ad okot az MSZP politikai jövője. Hogy működhet a kisebbségi kormányzás? Gyurcsány pozíciója mennyire stabil? Mikor következhetnek előrehozott választások? Gyulai Attilával, a Political Capital igaz
2008. április 10. csütörtök 07:27 - Constantinovits Milán
Gyurcsány úgy nyilatkozott kedden, hogy a kisebbségi kormányzásra nem kapott felhatalmazást a jelenlegi szocialista vezetés, ezért fel kellene ajánlaniuk lemondásukat a tagságnak. Van realitása egy új MSZP-s elnökségválasztásnak?

Előkészíthet a folyamat egy tisztújító kongresszust, de nem lehet tudni, ez milyen körre terjedne ki. Fel lehet fedezni egy olyan politikai logikát is Gyurcsány eme szándéka mögött, hogy a kormányzati felelősséget a párttal is megossza, ezzel is közelebb hozva magához a pártot. De feltételezhető az is, hogy amennyiben megvannak még Gyurcsány támogatói a kongresszusi küldöttek között, egy tisztújítással át kívánja rendezni a jelenlegi erőviszonyokat, hogy olyan emberek kerüljenek az elnökségbe, akik nem mennének szembe vele. Ám ennek a forgatókönyvnek nagyon kicsi a valószínűsége, Gyurcsány ellenlábasai közül sokaknak igencsak erős a pozíciója, és az MSZP-ben mindig is volt egy kiegyenlítő tendencia: olyanok is bekerültek az elnökségbe legutóbb is, akikről tudható volt, hogy a pártelnöktől eltérő álláspontjukat rendszeresen a nyilvánosság elé is tárják.

Gyurcsány azt is kifejtette, hogy nagy a legitimitása a párton belül és egészen addig helyén marad, amíg nem kell túlzottan sok kompromisszumot kötnie. Van/lehet alternatívája a miniszterelnöknek?

A nyilvánosság előtt nem látszik olyan ember, aki komolyan építkezne az MSZP-ben, és látványosan készülne a miniszterelnöki tisztségre. Ez akkor is így van, ha például Szili Katalin vagy Kiss Péter is olykor markánsan kritikus vagy a kormányfőétől némileg eltérő nyilatkozatokat tesznek. Másrészt, az MSZP vezetésének szempontjából sem jött el az ideje egy kormányfőcserének. Nem lenne szerencsés például egy új emberrel nekimenni egy biztos vereséget hozó európai parlamenti választásnak, ami után sokkal nehezebb helyzetből indulna a párt a 2010-es kampányban. Ez természetesen csak akkor érvényes, ha nem tolódnak előrébb az események, hiszen az előre hozott választások esetén megtörténhet, hogy valaki hirtelen bejelentkezik Gyurcsány helyére.

Ugyanakkor a kormányfő politikai karrierje megtörhetetlennek látszik, túlélte az őszödi beszéd okozta traumát, és úgy tűnik, ezt a kormányválságot is átvészeli. Kitart 2010-ig a lendület?

Túl azon, hogy jelenleg nincs, aki átvenné Gyurcsány helyét, és ő is folyamatosan építi hátországát, amíg tartanak a tárgyalások a kisebbségi kormányzásról, nem is valószínű, hogy felmerül a helyettesítése. Ha egyáltalán szóba kerülne a leváltása, az koalíciós közeledést, visszarendeződést is jelenthetne, azonban ennek nem látjuk jeleit. Egyáltalán nincs késő azonban ahhoz sem, hogy új jelölttel vágjon bele az MSZP a 2010-es választásokba, hiszen egy új embert akár egy év alatt is fel lehet építeni. Ha ez a forgatókönyv, akkor – önmagában az időtényezőt tekintve – nem késtek még el a szocialisták.

Visszatérve a jelen helyzethez, hogyan működik majd a kisebbségi kormányzás? Az SZDSZ ugyanis deklarálta, hogy nem fogja automatikusan támogatni az MSZP-s indítványokat…

Az SZDSZ-nek nem érdeke az, hogy a koalícióból való távozása után olyan kép alakuljon ki róla, hogy az MSZP-vel folyamatosan együtt szavaz. Épp ezért látványos vitákat várok a két párt között, hogy az SZDSZ fel tudja mutatni, hogy vannak saját elképzelései és mennyire nem ért egyet a szocialisták által képviselt kormánypolitikával. Ehhez pedig nem volt elegendő a kilépés, folyamatosan fel kell mutatni, hogy a választók felé értéke legyen döntésüknek. Az első ütközőpont pedig feltehetően az egészségbiztosítási törvényről szóló vita lesz, illetve, ahogy Kóka János felszólalása jelezte, az adóvita. Ezzel együtt nyilván lesznek olyan ügyek, amelyekben sikerül majd együttműködni, de egyelőre az látszik, hogy az SZDSZ igyekszik minél jobban eltávolodni az MSZP-től. Ez abban is megmutatkozik, hogy nem akarnak állandó szerződést kötni; mint ellenzéki párt úgy tartják, nincs szükségük alkukra, külön megállapodásokra. Az MSZP-nek ezért meg kell próbálnia eseti egyezségeket kötnie az eddigi ellenzéki pártokkal, bár előtte a saját frakcióegységét kell biztosítania. Az utóbbi időben ugyanis főleg szakpolitikai kérdésekben ez sem mindig sikerült, ezért elsőrendű feladat számukra legalább a teljes MSZP-egységet hozni a parlamenti munka során. Utána foglalkozhatnak a többséghez hiányzó néhány szavazat megszerzésével.

Egyes prognózisok szerint az MSZP minden igyekezete kevés lehet a kisebbségi kormányzás működtetéséhez. Milyen tényezők együttállása kell ahhoz, hogy előrehozott választások következzenek?

Ha nagyon látványossá válik, hogy az MSZP nem képes egyedül kormányozni, akkor fel fog erősödni az erre vonatkozó követelés. Ide vezethet a költségvetés el nem fogadása is, aminek hatására olyan visszajelzéseket kaphat a kormány a külföldi befektetőktől, elemzőintézetektől, hogy már a gazdasági stabilitást veszélyezteti a cselekvőképtelenség: ekkor is sor kerülhet egy előrehozott választásra. Ehhez azonban minden esetben többségi döntés kell: vagy a teljes ellenzék együttes szavazása, vagy MSZP-s képviselők szavazata szükséges hozzá. Előbbi eset akkor képzelhető el, ha például az SZDSZ is úgy látja, hogy adott helyzetben nem kockáztatja a parlamentből való kiesést.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását