2024. június 19. - Gyárfás

Lakás kéne? Van élet a hitelen túl is

A masszívan dráguló lakáshitelek és a hitelválság okozta bizonytalanság arra sarkallhatja a lakásra vágyókat, hogy alternatív megoldások után nézzenek. A lízingkonstrukció ugyan több szempontból kedvezőbb, de a lakáshitelnél magasabb részletfizetés törles
2008. március 10. hétfő 07:30 - Kiss Gergely

A lízingkonstrukció a részletvásárláshoz hasonlít a legjobban. A vevő előre meghatározott futamidő (például tíz vagy húsz év) alatt fizeti ki a lakás vételárát, és az utolsó részlet kifizetése után kerül a lakás a tulajdonába. A futamidő végéig a lízingbevevő mondhatni: "használati díjat" fizet. Ha a részleteket nem tudja törleszteni, ki kell költöznie, és az addig kifizetett pénzét elveszíti.

A lízingkonstrukció legnagyobb vonzereje a lakáshitellel szemben, hogy általában nincs szükség önerőre.

Igaz, a nullaszázalékos önerő nem azt jelenti, hogy az ügyfélnek nem kell a zsebébe nyúlnia, hiszen az értékbecslés és bírálati díj mellett a szerződéskötési díjjal, a folyósítási jutalékkal, az ügyintézéssel járó költségekkel (közjegyzői díj, földhivatali eljárások) is számolnia kell.

Azonban az önerő nélküli vásárlás sem illet meg mindenkit, száz százalékos finanszírozás ugyanis csak Budapesten, a megyeszékhelyeken és a nagyobb vidéki városokban létezik.

Két lehetőség van

Az APEH tájékoztatója szerint kétféle lízingkonstrukció létezik:

- A zártvégű lízingszerződés a lakás tulajdonjogának részletvétellel történő megszerzésére irányul. A lízingbevevő a lakás tulajdonjogát a szerződésben rögzített időtartam lejártával - az utolsó havi díj és a kapcsolódó egyéb költségek megfizetése után - automatikusan megszerzi, eddig az időpontig a lízingbeadó tulajdonjogát fenntartja. A lízingszerződést, a szerződés megkötését követően kell benyújtani a földhivatalhoz és a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó illetéket is ekkor kell a lízingbevevőnek megfizetnie!

- a nyíltvégű lízingszerződés esetén viszont a futamidő lejártával nem automatikus a tulajdonjogszerzés. Ebben az esetben a lízingbevevő csak ekkor dönthet arról, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant saját nevére, vagy másnak engedi át a lehetőséget. Az ügyletről külön szerződést kell kötni, a kapcsolódó illetéket is ekkor kell majd megfizetnie.

Önerő nélkül, de…

A hiányzó induló önerő összegét ugyanakkor a bankok szigorúan fel fogják számítani a havi részletekben, ráadásul kamatokkal növelten!

Ebből is következően a havi részletek összege eleve magasabb lesz, mint más hitelkonstrukcióknál.

A részletek fizetéséhez tehát kellő jövedelem szükséges. A lízing természetesen nem jelent horribilis kiadást, hiszen idehaza leginkább a 40-60 négyzetméteres lakásokra van kereslet a lízinget igénybe vevők körében.

A lakás-lízingszerződés nem minősül hitelszerződésnek, ezért a tájékoztató szerint ehhez kapcsolódóan nincs lakáscélú hiteltörlesztés - áll az APEH közleményében.

Ám a lízinget igénybe vevőt megilleti a Lakásszerzési kedvezmény. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után befizetett adóból visszajár vagy nem kell megfizetni az ingatlan átruházásból származó jövedelem azon része utáni adót, amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.

Buktatók is vannak

A rexinfo.hu elemzése szerint a lízing alapkonstrukciója azonban elég sok további - valószínűleg nem nagyon reklámozott - buktatót rejt majd.

Miután a lakás nem kerül a lízingbevevő tulajdonába, a tulajdonnal kapcsolatban nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie. A "vagyoni értékű jog" megszerzése ugyanakkor illetékfizetés köteles, azzal a további hátránnyal, hogy ehhez nem kapcsolódik semmiféle illeték-kedvezmény.

A hosszú futamidő önmagában több rizikótényezőt jelent. Egyrészt, ha valaki nem egy banktól, hanem valamelyik magáncégtől lízingel a lízingbeadó esetleges csődje vagy felszámolása nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a lízingbevevőket. Ugyanis a lakás nem az övék, ezért ez beletartozik a csődvagyonba... Elvileg ugyancsak nem korlátozza semmi, hogy a lízingbeadó hitelt vegyen fel azokra a lakásokra, amelyeket már lízingbe adott...

Számtalan kérdés merül fel a lakásfenntartással kapcsolatban is. Miután a lízingbeadó marad a tulajdonos, ő fogja meghatározni a közös költség mértékét, amelyet áthárít a lízingbevevőre. A lízingbevevő pedig még elszámolást sem kérhet, így nem tudja a közös költség mennyi profitot hoz a lízingbeadónak. A közös költség fizetésének elmulasztása pedig felmondási ok lesz.

A devizaalapú lízingdíj (pl. euró, svájci frank) esetében az árfolyamkockázat egyre nagyobb rizikót jelent a forint gyengülése miatt. Értelemszerűen, ha a havi részletek összegét úgy határozzák meg, hogy pl. 500 eurónak megfelelő forintösszeg/hó akkor nem mindegy, hogy egy euro 250 vagy 280 forintba kerül.
Ide tartozik még az a banki nyereség is, amely a Nemzeti Bank árfolyamaitól eltérően határozza meg a napi árfolyamokat. Ez az eltérés akár 5 %-os is lehet.

Ugyancsak nem lehet tudni, hogy ha egyszer euro lesz Magyarországon, milyen átváltással kerül a forint átszámításra. (A jelenlegi 250-260 Ft/euro egyes elemzők szerint akár 5-600 Ft/euro is lehet) Ez rögtön azt is jelentené, hogy egy kb. 250.000 forintos nettó fizetés nem a mai árfolyamon számított ezer eurót, hanem csak ötszáz eurót ér. Ebből pedig egy havi 500 eurós törlesztőrészletet nehéz lesz kifizetni.

Jó befektetés a szomszédoknál

Az MTI információi szerint ma Belgrádban hatalmasat profitálhat az, aki ingatlanban utazik: a szerb főváros jobb helyein tavaly 30-40 százalékkal nőttek az ingatlanárak, s bár az ütem csökken, szakemberek erre az évre is átlagosan 5-10, a frekventáltabb helyeken pedig 20 százalékos emelkedést várnak.

Ma egy Belgrád központjában lévő lakás négyzetmétere 1600-1700 euróba kerül, de a távoli, egyebek mellett csatornázás nélküli külvárosokban is elkérnek 800-1000 eurót egy négyzetméterért.

Szerbiában jelenleg a gyors terjeszkedés szakaszát élő bankszektor is hozzájárult az iszonytató belgrádi ingatlanboomhoz: a lakáshitelek száma az elmúlt egy-két évben ugrásszerűen nőtt.

A Deloitte Üzletviteli és tanácsadó zrt. információi szerint masszív növekedés tapasztalható a szerb lízingpiacon is, ott 2006 óta 31,4%-os növekedés történt. Szerbia szintén rendelkezik lízing-törvénnyel, a forgalmi adójogi szabályozás is nagyban hasonlít a magyar áfa-rendszerhez, emellett a számviteli környezet is szinte teljesen azonos a nemzetközi számviteli sztenderdekhez.

A Románia is jó lehetőségeket kínálhat lízingpiacra, bár egyelőre nem igazán jellemző a külföldről nyújtott ingatlanlízing, pedig Romániában nincs illetékfizetési kötelezettség az ingatlanok tulajdonjogának megszerzésekor. Romániában a szakértők az elkövetkező négy évben az összes lízingkihelyezések megduplázódását várják, a mellett, hogy már 2004-ról 2005-re is több mint 45%-os növekedés történt ezen a piaci területén.

A lakáslízing mindenképp jó megoldást jelent azok számára, akik  nem ragaszkodnak ahhoz, hogy otthonuk, esetleg befektetésük már évekkel a tényleges birtokbavétel előtt a tulajdonuk legyen, bár esély  szerint hosszú távon számolnának az ingatlannal . Érdemes alaposan latba vetni- akár szakértő segítségével is-, hogy a lízinget választjuk e a hitellel szemben. Mindez személyre szabott lehetőségektől függ.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását