2022. május 24. - Eszter, Eliza

Interjú Schubert Évával

Schubert Évát a közönség leginkább filmszerepeiből ismeri. A harmincötödiket 2007 őszén játszotta el. A sokoldalú színésznő azonban nemcsak a kamera előtt és a pódiumon mozog otthonosan, hanem a katedrán is. Színészek generációit tanította, szabad idejéb
2008. február 27. szerda 08:39 - Hírextra
Az Érdemes művészt februárban, a 39. Magyar Filmszemlén Életmű-díjjal tüntették ki, előtte két hónappal pedig a Prima Primissima közönségdíját (a Prima díjat) is elnyerte.


- Meg tudná mondani, hány filmben játszott?

- Harmincötben, de csak azért tudom ilyen pontosan, mert Koltai Lajos operatőr, aki a februári kitüntetésemkor a laudációt mondta, összeszámolta. Persze az elsőkre, rögtön a főiskola után, még jól emlékszem. A Csodacsatár volt a kedvencem, de nagyon szerettem az Egy pikoló világost és a Vőlegény 8-kor érkezik-et is. Ez utóbbit rögtön a bemutató után betiltották, és azóta is ritkán megy. A főszereplő Pongrácz Imre ugyanis ötvenhatban emigrált - pechemre, mert a Csodacsatárban is ő volt a partnerem. De míg ezt a filmet gyakran előveszi a tévé, a másikat sosem! A főiskolán - ahol Várkonyi Zoltán, majd Apáthi Imre volt az osztályfőnököm - 1955-ben végeztem. Az osztályunk szétszóródott, mert egy év múlva sokan elhagyták az országot. A filmesek: Zsigmond Vilmos, Szabó László, Badar János mind kimentek. Épp az a generáció, akikkel együtt dolgozhattunk volna! Az osztályunkból Földi Teri, Zolnay Zsuzsa, Soós Edit maradt a pályán. Minket még tanított Básti Lajos és Sulyok Mária. Emlékszem, statisztáltunk a Nemzetiben, a Noszty fiú esete Tóth Marival című darabban, ahol Mészáros Ági volt Mari és Kállai Ferenc játszotta Ferit. A lakodalmi képben mi voltunk a vendégsereg, és míg elöl folyt a játék, hátul megettük az ételt az esküvői asztalról, mert állandóan éhesek voltunk - emlékezik pályakezdő éveire Schubert Éva.

- Első férje is filmrendező volt.

- Igen, Zolnay Pali, Zsuzsa testvére. Negyedéves koromban házasodtunk össze. De nem patronált engem, mert akkor még nem forgatott önállóan, segédrendező volt - például a Vasvirágban, ahová Törőcsik Mari mellé kellett még egy fiatal nő. De akkor sem engem ajánlott, hanem Váradi Hédit. Össze is vesztünk emiatt. A második férjem Verebes Károly volt, akivel haláláig éltünk jó házasságban. Így fogadott-nevelt fiam Verebes István, akivel mai napig jó kapcsolatom van. Ebből a házasságból született a lányom, Dorka, aki restaurátor. Ő hozta helyre az egri líceum freskóit, most meg Üllőn dolgozik, egy templomban.

- Forgat-e még filmet?

- Tavaly ősszel csináltuk a Primavera című filmet Edelényi Gáborral, aki eredetileg operatőr, de most rendezőként debütál. Nem tudom, mikor fogják bemutatni. Színházban most csak a budai IBS-ben játszom, ahol már évek óta műsoron van Örkény István Macskajátéka. Ez az a darab, aminek szinte minden szerepét eljátszottam, magyarul is, németül is. Orbánné voltam a szekszárdi német színházban, most pedig Giza vagyok. Már nem vállalok sokat, mert két éve műtötték a lábamat, és azóta vigyáznom kell. Ezért a tanítást is abbahagytam, amit nagyon szerettem. Sokáig az Arany10-ben tanítottam színészmesterséget, tíz évig pedig a Zeneakadémián. Annyira alaposan csináltam, mint minden dolgomat: elvittem a növendékeket a Bajor Gizi múzeumba, persze a színházba is, meg ide-oda. Utolsó nagy sikerű szerepem a Karinthy Színházban a Butaságom történetében volt - az, amit a filmen Kiss Manyi játszik. Karinthy Márton most is állandóan hív új szerepre, de a csípőprotézisem miatt nem merem elvállalni. Marad a fordítás, amit mindig is szívesen csináltam. Lefordítottam a Charles Aznavour életéről szóló könyvet franciából, most pedig Noel Coward utolsó darabját készülök angolból áttenni magyarra. Kipróbáltam magam, tudok-e még fellépni, és elmentem egy nyugdíjas otthonba, az Ady-évforduló kapcsán. Tizenkilenc Ady-művet mondtam, többek között a leveleit is. Végig tudtam állni a műsort, ami nagy szó, pedig a biztonság okáért betettek nekem egy széket - meséli, majd egy vallomással búcsúzik. - A színész még holtából is feltámad, ha feladata van! Én egyébként mindig olyan voltam, hogy könnyű szívvel léptem ki egy helyzetből - így jöttem el a Vígszínházból is, ahol Várkonyi halála után nem volt maradásom. Soha semmire nem számítottam, ilyen alkat vagyok gyerekkorom óta. Ha mégis várakoztam valamire, ami nem jött be, nem keseredtem el, ha meg sikerült, akkor megköszöntem a sorsnak.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását