2024. május 5. - Györgyi

Koszovó függetlensége európai kérdés

Európai kérdéssé vált Koszovó függetlensége - mondták szocialista politikusok hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben, és sürgették az új állam és Szerbia euroatlanti integrációját.
2008. február 18. hétfő 18:41 - Hírextra

Mesterházy Attila (MSZP) Koszovó vasárnap kikiáltott függetlenségével kapcsolatban azt mondta, az egymással szemben álló érdekkonfliktusok destabilizálódáshoz vezethetnek, ezért Koszovó európai kérdéssé vált, és az is marad hosszú távon.

Magyarország is jobban örült volna, ha tárgyalásos úton oldják meg a kérdést. De látjuk a realitásokat és tudomásul vesszük a koszovói parlament döntését - közölte a képviselő. Mesterházy Attila szerint Magyarország érdeke, hogy Koszovó és Szerbia is minél hamarabb bekapcsolódhasson az euroatlanti integrációba.

A szocialista kancelláriaminiszter válaszában egyetértett azzal, hogy Koszovó európai kérdéssé vált. Magyarország az Európai Unió aktív tagjaként részt kíván venni a cselekvési tervek kidolgozásában, a megoldás keresésében - tette hozzá Kiss Péter. Szerinte Magyarország integrációjának kellőképpen vonzónak kell lennie, hogy a Nyugat-Balkán népei is ezt az utat válasszák. Támogatjuk, hogy a demokratikusan fejlődő Szerbia az unió tagja legyen, és Magyarország továbbra is a baráti kapcsolatokra törekszik szomszédjával - mondta Kiss Péter.

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter arra us kitért, hogy egyeztetést kezdeményeztek a köztársasági elnökkel és a parlamenti pártokkal a kérdésben, és konszenzusos véleményt alakítottak ki a koszovói függetlenséggel kapcsolatban.

Herényi Károly (MDF) kifogásolta, hogy a kormány az MDF számos kellően kidolgozott és megalapozott javaslatát utasította el. Példaként a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatot, a kartellügyekben kezdeményezett büntető törvénykönyvi módosítást, az örökösödési illeték eltörlését és a tiszta kezek programját említette.

Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára megköszönte az MDF felelősségteljes gondolkodását, és azt mondta, a kormány számos szakmai kérdésben a jövőben is számít az MDF véleményére.

Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint a közoktatás 5-6. évfolyamán kötelező nem szakrendszerű oktatás nem jó válasz arra, hogy a magyar fiatalok gyakorlati tudása sokkal alacsonyabb, mint a fejlett országok többségében. Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, a negyedik évfolyam végén a magyar gyerekek olvasni tudása a ranglista élén van - jegyezte meg. Az ellenzéki képviselő szerint a felső tagozaton valami elromlik, a tananyagban, a tankönyvekben, a módszerekben van a hiba, és nem az a megoldás, hogy meg kell hosszabbítani az alsó tagozatot.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a 10 évesek szövegértését vizsgáló PIRLS-felmérésre hivatkozva azt mondta, ebben a korban jó a diákok eredménye, de nem hagynak elég időt, hogy ez a tudás megszilárduljon. A tárcavezető kitért arra, hogy a felmérés szerint a magyar diákok teljesítménye 2002 és 2007 között szignifikánsan javult, ami bizonyítja: helyes az út, amin járunk.
Mikola István (Fidesz) a vizitdíj és a kórházi napidíj egy évvel ezelőtti bevezetése kapcsán azt mondta, az ígértekkel ellentétben nem csökkent a hálapénz mértéke. Úgy vélte, ennek a kiváltására az egyetlen lehetőség a szabad szellemi foglalkozási szakorvosi lét bevezetése.

Szavai szerint a kormány elérte, hogy 10-30 százalékkal csökkent az orvoshoz fordulás gyakorisága, mert gondot jelent a háromszáz forintos vizitdíj kifizetése. Mikola István közölte: a kormány elvette a pénzt az emberektől, 50 milliárd forintot spórolt meg az emberek kárán, miközben azzal dicsekszenek, hogy szufficites az egészségbiztosítási alap.

Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára válaszában elismerte, hogy a hálapénzt a vizitdíj nem csökkentette lényegesen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szabadfoglalkozású orvoslás jogintézménye ma is létezik. Ha ez az intézmény nem is szünteti meg a hálapénzt, jobb életminőséget biztosíthat az orvosoknak - hangoztatta.

Az államtitkár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataira hivatkozva azt mondta, az ellenzéki képviselő által említett 13 milliárd forinttal szemben 22 milliárd forint folyt be a vizitdíjból és a kórházi napidíjból. Úgy vélte, nem lehet arról beszélni, hogy a díj bevezetése miatt a betegek valamely részét kirekesztették volna az ellátásból.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását