2023. január 27. - Angelika

Kormánypropaganda közpénzen

Mondjuk végre ki: a kormányzati sikerpropaganda mindig a kormányon lévő párt, pártok érdekét szolgálja azaz burkolt pártpropaganda közpénzen. Akkor amikor a kormány propaganda kiadvány a közelgő népszavazás kampányidőszakában főleg az ott feltett kérdések
2008. január 29. kedd 07:36 - Tálos Lőrinc
Kézbe véve az „ingyenes kiadványt” két dolog tűnik az ember szemébe, az egyik, hogy remekül lehet majd bele disznósajtot csomagolni, mert a papírnemű más célú felhasználásához túl kemény és fényes felületű, a belső lapok meg vékonyak, a végén még átszakadnak. A másik, hogy a fő téma az egészségügy. A címlapon kisfiú játszadozik egy sztetoszkóppal és a legnagyobb felirat is így szól: „Egészségbiztosítás”. Alatta kisebb betűkkel: „Egy biztosító, több pénztár” és „A választás szabadsága + a közösség biztonsága.
A hátsó oldalon azzal szembesülhetünk ezentúl csakis kórházakban étkezzünk, mert ott olyan jól tart minket pártunk és kormányunk, hogy nem is érdemes hazamenni. Majd megtudhatjuk, minek köszönhetjük, hogy ezentúl csínján bánnak a rántással. A vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak. Minek másnak. Érted-e hülye szavazó? Ha ellene ikszelsz, ezentúl megint szöget lehet beverni a fasírttal, amit unott arcú ápolók löknek majd eléd fémtálcán. Igaz, ameddig ezen a helyen kétszeresére emelkedett az az összeg, amit a betegek napi étkeztetésére fordítanak, addig a kiadványban belül már a háromszorosára. Belelapozva a schengeni csatlakozásról szól két oldal, majd a Fair play program neveli az állampolgárt, miért ne csaljon adót. Képzelem, hány döntéshozót értek el arányosan a kiadvánnyal, hiszen nem a bérből és fizetésből élők választják azt, hogy nem jelentik be őket, vagy nem teljesen.

A Kormányszóvivői Iroda közleménye:
A 3,3 millió példányban elkészült, 28 oldalas színes kiadványt a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. megbízásából a Magyar Posta kézbesíti. Január 24-től Budapesten és környékén kezdődik a terjesztés, január 29-étől pedig a kelet-magyarországi városok postaládáiban, illetve a kisebb települések polgármesteri hivatalaiban lesznek megtalálhatóak a kiadványok. Nyugat-Magyarországon február 4. és 10. között juttatják el a háztartásoknak a tájékoztatót.
A kiadvány nyomdai és terjesztési munkálatait a közbeszerzési pályázaton nyertes Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. látja el, mintegy nettó 126 millió forintért. A tájékoztatót a Magyar Posta terjeszti, mint a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által megbízott terjesztő partner.
Forrás: MTI-OS
Négy oldal következik, ami semmi másról nem szól, mint a tandíj nagyszerűségéről. Már a címe is beszédes: A diploma érték - „Érdemes befektetni”. Fordítok: akinek nincs befektetni való pénze, forrása, az ne is akarjon diplomát. Felfogásbeli különbség van a tandíjat ellenzők és támogatók között. Ellenzői a társadalmi újraelosztás egyik hatékony formáját látják. Álláspontjuk szerint a hal helyett háló elv egyik szép iskolapéldája: lehetőséget ad a kitörésre. Támogatói az igazságosságra fektetik a hangsúlyt, szerintük roppant igazságtalan, hogy az egyik polgár adóforintjaiból mások munkapiaci lehetőségeit javítják. Ezt az álláspontot húzza alá a diplomások és a középfokú végzettségűek kereseti viszonyait összehasonlító táblázat. A szerint Magyarországon olyan jól keresnek a diplomások, hogy igazán kifizethetnék előre, tandíj formájában a későbbi keresetük többletét. Hozzáfűzném azt, ami talán kevésbé feltűnő annak, aki kevésbé mélyed el a színes ábra rejtelmeiben, nehezebben értelmezi azt és csak a sugalmazott üzenetet érti ki belőle: a sor végén az a Dánia és Svédország áll, ahol a magas adók és a progresszív adózás a legjobban keresőket sújtja, az így szerzett bevételeket pedig többek között az oktatásra fordítják. Nagyobb arányban mint Magyarországon. Ilyen formán a diplomások utólag fizetik vissza a társadalomnak a felsőoktatásban töltött éveik költségét. Cserébe a skandináv államokban jobb életkilátásai vannak a szegény sorba születőknek, akár magasan adózó diplomások is lehetnek egy olyan országban ahol kisebb a szegények és gazdagok közötti különbség. Következő ábránk a tandíj és a felsőoktatási intézmények többletbevételéről szól. A számok és a színes pöttyök képezte fekvő oszlopok imponálóak. Csak azt nem tudjuk meg, mihez képest beszélünk többletbevételekről? Magyarországon keveset (és egyre kevesebbet) fordítunk a felsőoktatásra közpénzekből, az arra jutó összegeket lehetne adóforintokból is növelni. Abban az esetben az egyetemi és főiskolai oktatás állami finanszírozása nem más, mint a társadalmi javak újraelosztása. Lehetővé teszi a vagyoni rétegek átjárhatóságát és csökkenti a vagyoni különbségeket. Mind a négy oldalon olvashatjuk az egyetemi rektorok tandíj pártoló állásfoglalását. Hajbókoló országunkban, ahol a címeket különös tisztelet övezi, ám keveset tudunk a rektor szerepéről ez roppant jól és meggyőzően hangzik. Milyen kár, hogy a rektor nem más, mint az egyetem vezetője, képviselője. Nem biztos, hogy érdekeik megegyeznek a társadalom és a jelenleg vagy potenciálisan egyetemre járók érdekeivel. Egyfelől érdekeltek a forrásokban gazdag egyetemben, másfelől érdekeltek az államtól való függetlenségben. Szerepük a privatizálás előtt álló állami vállalatok vezetőiéhez hasonló.

A vizit és kórházi napidíj előnyeit ecsetelő rész hamar kinyitja a fegyvertárat az ember zsebében. Idézem: „Lassan már egy éve, 2007. február 15-e óta fizetjük. A politika és a pártok nem hagyják, hogy megszokjuk.” Aha, a vizitdíj a mi vívmányunk, vigyázzunk rá, mert a csúf és gonosz politika és a pártok elveszik tőlünk! Az átlagember párt és politikaundorát meglovagolni, akkor amikor lassan már a csecsemők is tudják, hogy a vizitdíjat pártok (segítek: a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége) keltették életre, nem más, mint ügyetlen csúsztatás. Azt rágja a szánkba, hogy a kormány maga a nép, akaratuk egy és azt úgy hívják vizitdíj. Aki meg akarja szüntetni, az a néppel szemben álló csúf pártpolitika. Picit megijedtem, de szerencsére továbblapozva sem jött az, amire ilyen felütés után vártam. A többpártrendszer felszámolása és a „népi demokrácia” visszaállítása jelen kiadványból még kimaradt. Helyette azt olvashatjuk, hogy a háziorvosok és kórházvezetők mennyire örülnek neki (érdekes, én mást tapasztaltam).
Kedvencem a következő gyöngyszem: „A vizitdíj bevezetése óta ismét 40-50 betege van, éppen annyi, mint a díj bevezetése előtt egy évvel. Sznyejka Dragova doktornő szerint ez azért is jó, mert így több ideje jut egy-egy betegre, tehát többet tud foglalkozni a hozzá forduló emberekkel.” Bonyolult matematikai képlet: a vizitdíj 40-50 betegről, 40-50 betegre csökkentette az orvoshoz forduló betegek számát. Hát ez nagyszerű! Várjuk, miféle csodákra képes még. Még egy remek érv a vizitdíj és a napidíj mellett: „A szegényebbek valóban indokolt esetekben fordulnak hozzájuk, de az a réteg, amelyet nem terhel meg a díj kifizetése, továbbra is az indokoltnál többet jár a rendelőbe.” Ugyan önmagában örvendetes, hogy hanyatlik a rendelőturizmus, de tessék mondani: nem lehet, hogy a szegény ember úgy általában kevesebbet látogatja a rendelőintézetet? Azaz akkor sem megy orvoshoz, ha indokolt lenne, mert „megterheli a díj kifizetése”?

Felesleges is a többi cikkel mélyebben foglalkozni. Nettó kormányzati sikerpropaganda az is. Önmagában kellemetlenkedve veszem kézbe az ilyesmit. Felháborodok, vagy keserűen legyintek amikor kiszabadítom a postaládából. Jelen kiadványunk különös zamatát az időzítés adja. Március 9-én választani fogunk a benne felmagasztalt díjakról. Olyan díjakról amik eddig nem, vagy adóforintjaikon keresztűl terheltek minket. Marginális kérdésnek tartom mind a hármat. Olyannak ami alkalmas arra, hogy kifejezésre juttassa a kormány politikájának támogatottságát vagy elutasítottságát, de a kérdésekre adott válaszok az életünket érdemben nem befolyásolják majd. Legfeljebb azt üzenhetik majd, mennyire fontos nekünk választópolgároknak a társadalmi szolidarítás. Vagy mennyire szeretjük, ha hülyének néznek bennünket, mondjuk a hasonló füzetekben.

Illusztráció: Új Magyarország kiadvány
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gondolataink témában
Szívesen látná Orbán Viktort köztársasági elnökként?
Szó sem lehet róla
Jobb lenne, mint miniszterelnökként
Teljesen hidegen hagy
Csak, ha nincs más elfogadható jelölt
Igen, alkalmas a posztra
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását