Tudomány
A Vezúv-kitörés hamuja Görögországban
Észak-Görögországban, a Vólvi-tó környékén vulkáni eredetű megkövesedett hamu vastag rétegét fedezték fel - a szaloniki Arisztotelész Egyetem kutatói feltételezése szerint ez több mint 18.300 évvel ezelőtt a Vezúv kitörésekor került ide.
A tűzhányó kitörése oly erejű volt, hogy a hamu elérte a sztratoszférát. Ez volt a Vezúv történetének legnagyobb erejű kitörése – olvasható a Kathimerini című angol nyelvű görög lap portálján.
A görög kutatók feltételezése szerint a robbanás ereje az Appennineken keresztül repítette át a forró hamut, amely a mai Olaszország területén kívül Albániát és Görögországot is beterítette
Az ősi hamurétegre, amelynek vastagsága ötven centiméter és három méter között ingadozik, a Vólvi-tó mellett található kisebb tó, a Migdonia környékén bukkantak.
A Vezúv legismertebb kitörése Kr. u. 79-ben következett be, elpusztítva Pompeii, Herculaneum és Stabiae városát, emberi életek ezreit követelve.
A Nápolytól keletre fekvő olasz tűzhányó utolsó kitörése 1944 márciusában következett be.
Forrás: MTI