2024. július 24. - Kinga, Kincső

Megszűnhet a tandíj

A középiskolákban most téli szünet van, de az érettségi előtt állók már javában lapozgatják a felsőoktatási felvételi tájékoztatót, hiszen az alapképzésekre február 15-ig lehet jelentkezni. A megváltozott felvételi pontrendszerről, a tandíjról és a Bologn
2007. december 28. péntek 07:31 - Pór Károly
Akár a jelenlegi egyetemisták, főiskolások, akár a leendő hallgatók mennyire tájékozódtak az új felvételi rendszerrel, illetve a tandíjjal kapcsolatban?

A tájékozódás elsősorban mindenkinek a saját felelőssége. A HÖOK, amit tudott tenni a tájékoztatás érdekében, azt megtette, de ez alapvetően nem a mi feladatunk. A felvi.hu honlapján, illetve a mindenkori felvételi tájékoztatóban minden információ benne van. Ami félreértésre adott okot az az volt, hogy a minisztérium megpróbálta törvényben szabályozni, hogy alapképzésben ne lehessen 105 ezer forintnál több tandíjat beszedni, de ezt a Parlament nem fogadta el. Ezért az intézmények eltérhetnek, és el is térnek ettől az összegtől, és ha jók az információink, akkor például a Budapesti Corvinus Egyetem egyes szakjain a maximálisan elkérhető összeget szedik tandíjként (225 ezer forint). De ezek az információk most már benne vannak a tájékoztatóban is.

Mennyire tájékoztatta félre a tárca a diákokat, amikor azt hirdették, hogy a diákok legjobb 15 százaléka tandíjmentességet kaphat, miközben erre nem kötelezték az intézményeket?

Az őszi tandíjtüntetések egyik kiemelt témája volt ez a kérdés, mert valóban félreértésekhez vezetett az OKM tájékoztatása, de ebben sikerült eredményt elérnünk. A Parlament ugyanis kötelezte az intézményeket arra, hogy a legjobban teljesítő diákok 15 százalékának tandíjmentességet adjanak, és ezt az összeget az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodniuk.

Az új, 480 pontos felvételi rendszerről mi a HÖOK véleménye? Átlátható a rendszer?

Egyelőre még nehéz bármit is mondani ezzel kapcsolatban, nem igazán tudjuk mit várhatunk tőle. A jövő év elején fogunk teljesebb képet kapni a rendszerről, amikor már az első panaszok is beérkeznek. Az átláthatóság problémája már az előző rendszer kapcsán is felvetődött, és az most is igaz, hogy egy napot rá kell szánni a tájékozódásra, ha teljesen tisztában akarunk lenni mindennel. Félelemre az ad okot a rendszer kapcsán, hogy a hátrányosabb helyzetű tanulók sokkal nagyobb előnyre tehetnek szert, mint amekkora indokolt lenne, de csak a felvételik után állapítható majd meg, hogy indokoltak-e ezek a félelmek.

Mi a véleményük a Bologna-folyamatról, annak magyarországi megvalósításáról?

Magyarországon viszonylag erőltetett menetben vezették be az új képzési rendszert, és ennek köszönhetően több európai országnál sokkal jobban állunk ezen a téren. A probléma az, hogy az idő rövidsége miatt nem alakítottak ki valós kétszintű képzést, mert több intézményben csak megfelezték az eddigi képzéseket, így olyanok kerülhetnek ki az alapképzésből, akik nem fognak tudni megfelelni a munkaerőpiaci elvárásoknak. Ezért szerintünk a tanterveket, tananyagokat még fejleszteni kell. A másik probléma, hogy a tanárképzés páratlan féléves, ami azt jelenti, hogy februárban fognak végezni a tanáraink, ebben az időszakban pedig nem egyszerű az elhelyezkedés, hiszen a legtöbb pedagógust nyáron keresik.

A HÖOK többször is tárgyalt az Oktatási és Kulturális Minisztériummal a tandíjról, hogyan állnak most a tárgyalások?

Az ősz folyamán tudtunk először tárgyalóasztalhoz ülni az oktatási tárcával a tandíjjal kapcsolatban, és a karácsony előtti utolsó héten egyeztettünk utoljára. Akkor abban maradtunk, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal a miniszter legmagasabb tanácsadó testülete, ezért neki kell megoldást találnia a tandíj kérdésére. Ez a testület a következő ülésén 2008-ban tárgyalni fogja a tandíj átalakításának lehetőségét.

A HÖOK milyen alternatívával rendelkezik a tandíjjal szemben?

Alapvetően nem a tandíjjal szemben van alternatívánk. Másfél évvel ezelőtt volt egy javaslatcsomagunk, amivel szerintünk igazságosabbá lehet tenni a felsőoktatást. Ennek a csomagnak az elemeit a minisztérium be is fogadta, és ezek meg is valósultak, a tandíj elvetését leszámítva. Mi azt javasoltuk, hogy a hallgatóknak az általuk felvett, de nem teljesített órák után kelljen díjat fizetni. Ez bizonyos intézményekben most is működik, – tehát nem teljesen új az, amit kitaláltunk – de ennek a rendszere szabályozatlan, mert nagyon eltérőek a díjak, és nem mindenhol alkalmazzák. Ennek a szabályozásában látnánk mi a tandíj kiváltásának a lehetőségét. Ez a megoldás minden szempontból jó lenne, mert így a hallgatók nem vehetnének fel meggondolatlanul órákat, nem foglalnák bizonyos kurzusokon fölöslegesen a helyet mások elöl, és valóban motiválva lennének arra, hogy amit vállaltak, azt teljesítsék is.

Ebből származhat annyi bevétele az intézményeknek, mint a tandíjból?

Mi 38 intézmény statisztikai adatai alapján végeztünk számításokat, és arra jutottunk, hogy ez a megoldás igen is pótolhatja a tandíjból származó bevételeket. Másrészt el kell dönteni, hogy mi a cél. Ha az a cél, hogy a hallgatók ne maradjanak sokáig egy intézményben, és adott időn belül fejezzék be tanulmányaikat, akkor szerintem az nem baj, ha a hallgatókat így próbáljuk ösztönözni a tanulásra. A bevételeket és a hallgatók ösztönzését nem lehet egy lapon kezelni. Ha a hallgatók ösztönzése a cél, akkor a jobb teljesítmény nyilván kevesebb bevétellel jár, viszont ha a minél nagyobb bevétel a cél, akkor annak semmi köze nincs a hallgatók ösztönzéséhez.



Mi a véleménye a tandíjellenes tüntetésekről? Nem számítottak nagyobb részvételre? Nem tapasztalnak egyfajta érdektelenséget, mert én részt vettem a közelmúltban egy az oktatási tárca által szervezett tájékozatón, ahol diákok szinte alig hallgatták az előadást.

Ma Magyarországon nem politikai alapon a HÖOK tudta a legtöbb embert megmozdítani, hiszen 12 városban tüntettünk. Mi nem vártunk sokkal több embert, de jó néhány összetevője van annak, hogy miért tüntettek kevesebben, mint azt sokan gondolták volna. Bevallom őszintén, nem nagyon boldog dolog egy sor biztonsági emberrel, és egy sor rendőrrel felvonulni. Mi nem vártuk, hogy a tüntetésektől majd megijed a kormány és visszavonja a tandíjat. Az volt a célunk, hogy tárgyalóasztalhoz tudjunk ülni a tárcával, és ehhez képest a 15 százalék tandíjmenetesség kiharcolása mindenképp eredménynek számít. Az érdektelenséggel kapcsolatban úgy vélem, a társadalomnak van egy alapvető érdektelensége, de ez a diákokra nem jellemző jobban –sőt inkább kevésbé-, mint más rétegekre. Azon pedig nem szabad csodálkoznunk, hogy a minisztériumnak a tandíjat népszerűsítő, egyébként 30 millió forintért szervezett road-showján nem szívesen vettek részt a diákok, hiszen ők ellenérdekeltek, mert nem akarnak tandíjat, és nem is érdekli őket, hogy miért jó a tandíj.

A Fidesz által kezdeményezett, a tandíj megszüntetését is célzó népszavazáshoz hogyan viszonyul a HÖOK, terveznek kampányt a népszavazáshoz kötődve?

A HÖOK tandíjellenes, de nem hiszem, hogy kampányolnunk kellene, mert az elmúlt másfél év során mi állandó jelleggel kommunikáltuk álláspontunkat. Az őszi tüntetések utolsó állomásán arra kértem a hallgatókat, hogy tavasszal éljenek alkotmányos jogaikkal, és nyilvánítsák ki véleményüket a tandíjjal kapcsolatban. Ennél többet azonban nem tervezünk, mert jelenleg a tárgyalásokra összpontosítunk. Addig beszélgetünk, amíg van miről. Úgy gondolom, januárban még bármi történhet.

Eszerint bízik még abban, hogy a tandíj megszüntetését el lehet érni népszavazás nélkül, a zöld asztalnál?

Így, a népszavazás árnyékában látok rá esélyt, hogy tárgyalások útján rendezzük ezt a kérdést.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását