A Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön ismertette a 2002-ben a móri Erste Bankban történt mészárlás és a postások sérelmére elkövetett rablássorozat miatt indult eljárások eredményét, annak okán, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal lezárta a nyomozást. A rendőrség még januárban jelentette be, hogy összefüggés van a móri bankrablás és a postások sérelmére elkövetett rablások között.
Csizner Zoltán, az NNI igazgatóhelyettese csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a 2002-2005 közötti bűncselekmény-sorozatot N. László követte el, és egyedül a móri bűncselekményben volt társa W. Róbert.
Mint mondta, 2004 februárjában vonták hatáskörükbe a postásgyilkosságok felderítését, miután kiderült, hogy Veszprémben - ahol meghalt a postás - és Győrben - ahol megsérült - ugyanazt a fegyvert használták. Még 2004 decemberében előkerült egy tatabánya közeli erdőből egy csomag, amelyben a postások elleni bűncselekményekhez kötődő tárgyak voltak. A rendőrség 2006 szeptemberében szoborfejet készített a lehetséges elkövetőről, majd októberben egy második csomagot is találtak az erdőben, amelyben a veszprémi és győri bűncselekményhez kapcsolódó tárgyakat, valamint a móri rablásnál használt fegyverből kilőtt lőszerhüvelyeket is találtak, itt kapcsolódott össze a két ügy. 2007. januárjában jelentkezett egy tanú, aki összekötötte a szoborfejet és a csomagokat, és így került a rendőrség látókörébe előbb N. László, majd W. Róbert és S. Zoltán, utóbbiról kiderült, hogy a fegyvereket adta a bűncselekményekhez.
N. László azzal védekezett, hogy a postások sérelmére elkövetett bűncselekményeket W. Róbert követte el, az ő ruhájában és autójával, a veszprémit és győrit pedig egy ukrán férfi. Ennek ellentmond, hogy az erdőben talált csomagokban és N. László lakásán megtalálták az álcakellékeket - rajtuk N. László DNS-ével -, a bűncselekmények helyszíneiről készített térképvázlatokat, a bűncselekményekből származó tárgyakat. N. László bűnösségét bizonyítja az is, hogy a veszprémi bűncselekmény után alibit kért W. Róberttől, illetve megmutatta neki azt az "ereklyét", ami a győri rabláskor keletkezett. A hangtompító pontatlan illeszkedése miatt ugyanis a hangtompító lamellákban elakadtak a lőszermagok és ez az egybefúródott öt lőszermag volt N. László "ereklyéje".
A rendőrség szerint a móri bűncselekmény kitervelője N. László volt, aki ugyan elismerte, hogy Móron volt a bűncselekmény elkövetésekor, de azt vallotta: egy szerb háborús veterán, "egy profi szervező" volt a mészáros, akinek W. Róbert a társa volt, ő maga pedig a gépkocsivezető volt. A rendőrség szerint a "profi szervező" elméletének ellentmond, hogy a bűncselekményt N. László Skodájával hajtották végre. N. László azt vallotta a rendőröknek: azért ismer minden részletet pontosan, mert a szerb beszámolt neki róla. A rendőrség szerint azonban ez nem történhetett meg úgy, ahogy a férfi vallotta. A szerb hatóságoknak pedig nem sikerült beazonosítani a lehetséges szerb elkövetőt.
Csizner Zoltán hozzátette: N. László két héttel a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézetben elkövetett öngyilkossága előtt szembesült vele, hogy a védekezési taktikája a harmadik elkövetőről nem vezet eredményre.
A rendőrség szerint a móri bűncselekmény tervezésekor közös lőgyakorlatot tartott N. László és W. Róbert. Az elkövetés előtt néhány nappal N. László "terepszemlét" tartott a móri bankfiókban, felderítette a személyzet számát, de a bank sajátos belső kialakítása miatt nem szerzett tudomást a hátsó részben lévő számos kis helyiségről, és vélhetően ez okozta a tragédiát: több ember volt bent, mint amire számítottak. Emellett álcákkal készültek, és fegyvereket szereztek be. A rablás előtt közvetlenül is jártak a bankban és újabb terepszemlét tartottak.
W. Róbert beismerte: amikor a biztonsági őr a zsebéhez nyúlt, ő rálőtt kétszer. Ezután N. László körbejárta a bankot és módszeresen mindenkit lelőtt. Ezalatt W. Róbert a bankfiók ajtajában állva elküldte az érkező ügyfeleket. Ujjlenyomatát rögzítették a bank ajtaján. A modemet pedig azért lőtték szét, mert korábban megfordultak a bankban és úgy vélték, a biztonsági kamera képét ott tárolják.
Csizner Zoltán szerint az a tény, hogy az elkövetők nem takarták el arcukat, de a kamerát lefújták, arra utal, hogy nem akartak élő tanút hátrahagyni. Erre utal az is, hogy egy bankrablásnál nagy tűzerővel jelentek meg a helyszínen.
A rendőrség szerint az elkövetők bűnösségét támasztja alá az is, hogy N. Lászlótól előkerültek könyvek sorozatgyilkosokról, Mórról, egy sportcipő, ami egyezik a Móron rögzített nyomokkal, álcakellékek és a két, Móron használt fegyver is. Megtalálták N. Lászlónál a biztonsági őr fegyverét is, szétszerelve.
Mint mondta, N. Lászlót és W. Róbertet a bűncselekmény elkövetése után igazoltatták Mór határában, de akkor még nem tudtak a rendőrök a rablásról, valamint rosszul rögzítették az intézkedés idejét, ezért nem került korábban a rendőrség látókörébe a két elkövető.
W. Róbert azt vallotta a rendőröknek: N. László kényszerítette, hogy vegyen részt a rablásban. Csizner Zoltán szerint N. László valóban erőszakos, határozott személyiség volt, és lehet, hogy a férfi N. László hatása alatt volt, de ez nem volt alkalmas arra, hogy nyolc ember halálát követelő bűncselekményben való részvételt kierőszakolja.
A rendőrség - mivel N. László öngyilkos lett - csak W. Róbert ellen javasolt vádemelést. A fegyvereket eladó S. Lászlóval szemben - mivel korábban rendőr volt - a nyomozó ügyészség jár el.
