Belföld
Óvébé: kezdődnek a negyeddöntők
Habár az OVB bejelentette, hogy megindulhat a népszavazás a Fidesz által benyújtott három kérdésben, nem volt egyszerű az idáig vezető út. Balsai István például szándékos időhúzásnak értékelte a lassú ügymenetet. Törvényes a népszavazás előkészítése vagy
Egy népszavazás nehéz születése
Emlékezetes, már az ősz elején sem indult simán a népszavazási kezdeményezés, a Fidesz akkor több pont benyújtásával próbálkozott, ám az OVB szerint egyes felvetések az Alkotmány megváltoztatását tették volna szükségessé, amit pedig nem lehet a jogszabályok szerint népszavazás útján módosítani, mint ahogy az állami éves költségvetést sem. Tovább árnyalta a voksolási mizériát, hogy huszáros lépéssel Gyurcsány is előterjesztette saját népszavazási indítványát, amely húsz pontot tartalmazott.
Ez a felvetés legalább annyira meglepte a szocialistákat, mint az október elején világgá kürtölt hétpontos tisztasági csomag. Utóbbi esetben a polgármesteri és képviselő tisztségek összeférhetetlenségét nem tudták lenyelni a frakciótagok, míg a népszavazás esetében ennek a demokratikus eszköznek a bagatellizálását kifogásolta az MSZP belső ellenzéke. Egyesek pedig azért kárhoztatták a kezdeményezést, mert kommunikációs hibaként értelmezték, hogy a párt először ellenzi a népszavazás állandó lebegtetését, aztán pedig maga nyúl eme jogi instrumentumhoz.
Rytkó körül ritkul a levegő
A Fidesz hozzálátott a kiíráshoz szükséges aláírások összegyűjtéséhez. Három tételt fogalmaztak meg, a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj eltörlését. A teátrális külsőségek közepette lefolytatott kampányuk eredményesnek bizonyult, két nap leforgása alatt a három jóváhagyott kérdéshez összegyűjtöttek közel összesen majdnem egymillió kézjegyet. Az október 24-én benyújtott ívek hitelesítését viszont az OVB nem siette el Deutsch-Für Tamás szerint, aki többször kritizálta a választási bizottság „időhúzó” gyakorlatát. De Orbán Viktor és Semjén Zsolt pártelnökök sem voltak elégedettek a procedúra sebességével, és levélben fordultak a testület elnökéhez, Szigeti Péterhez a hitelesítés mielőbbi befejezését sürgetve.
Végül múlt szerdán közölte az OVB, hogy az ívek rendben találtattak, így kiírható a referendum, ha a Legfelsőbb Bíróság (LB) is rábólint a döntésre. Ez két nappal később meg is történt, ám pénteken és szombaton több magánszemély megtámadta az OVB-határozatot. (Korábban az LB visszautasította már H. Zs. ügyvéd beadványát, aki a hiteles aláírások megszámolási metódusában vélt hiányosságokat felfedezni.) A kifogásokat az Országos Választási Iroda vezetője Rytkó Emília csak hétfőn nyújtotta be a Legfelsőbb Bíróságnak, amit Balsai István közleményben nehezményezett a Fidesz részéről. Sőt, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága elé akarta citálni az elnökasszonyt.
„Szembeszállnak a népakarattal” – röpinterjú Balsai Istvánnal
Valóban tudatosan állít tankcsapdákat a lassan gördülő népszavazás útjába a kormánypárti többségű OVI és az OVB, avagy csak az ellenzék nem lát az indulatoktól? A legilletékesebbet, dr. Balsai István jogászt, a Fidesz képviselőjét kérdeztük.
Képviselő úr, Rytkó Emília azt nyilatkozta, hogy szombat délután futottak be még kifogások hozzá, és nem volt, aki átvegye őket a Legfelsőbb Bíróságon. Ezek fényében nem logikus mégiscsak, hogy hétfőre halasztották az átadást?
A törvényt szó szerint idézem: a jogorvoslati kérelmet aznap (tehát szombaton) kell továbbítani az Alkotmánybírósághoz. Itt nincsen mérlegelés, itt nincs jajjistenem-nemérekoda, meg esik az eső: aznap, amint megérkeznek a beadványok, kell ezt megtenni! Nyíltan törtvényt sértett a hivatalvezető-asszony.
Ő azonban úgy nyilatkozott, hogy délután négy után már nem volt senki, aki átvegye a bíróságon a panaszokat.
Ilyen nincs, ez nevetséges. A törvény nem úgy fogalmaz, hogy munkaidőben, világosban, ha szép idő van, akkor kell csak: az áll benne, hogy rögtön, még aznap továbbítani kell.
Miért gondolja ön, hogy az OVB szándékosan húzza az időt?
Úgy látszik, Rytkó Emília leszámolt azzal, hogy a népszavazás sikere és következményei után ő még hivatalban maradhat. Ez egy helyes meglátás a részéről, ezért mindent elkövet, hogy elodázza ennek bekövetkeztét. Több mint tizennégy hónapja packázik az OVB vagy a Választási Iroda, annak ellenére, hogy több mint egymillió ember aláírását bírjuk (ezt meg is vizsgálták), és még mindig szembeszállnak a népakarattal.
Ön szerint politikai nyomásra cselekszik a testület?
Ezeket az OVB elnökétől, Szigeti doktortól vagy Rytkó Emíliától kell megkérdezni. S azt is, hogy milyen törvény alapján van neki szombaton négykor felmentési lehetősége a továbbítási kötelezettség alól.
@@
Mégis – ismerve az ügymenetet – mikorra várható a népszavazás?
Tudomásom szerint döntött a Legfelsőbb Bíróság, elbírálták azokat a panaszokat, amelyek még a számlálással kapcsolatban beadhatóak voltak. Ennek eredményéről hivatalos közleményt fognak kiadni, illetőleg megküldik ezt a kezdeményezőknek, így mi is birtokában leszünk e döntéseknek. Szerintem ezek után nincs akadálya az Országgyűlésnek napirendre venni a kérdést, tehát még a 17-éig tartó ülésszak végéig megtörténhet ez.
Ha az Országgyűlés napirendre veszi a népszavazást, akkor mikor járulhatunk az urnákhoz?
Az, hogy napirendre veszi a parlament, azt jelenti, hogy elrendeli a népszavazást. Minden napirendi pont tárgyalásának vége egy országgyűlési határozat. Az elrendelő határozatot meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon, ami újabb csavar lehet az ügyben. Ha megtámadják, de eredménytelenül, vagy meg sem támadják, akkor kerül a referendum a köztársasági elnökhöz, akinek a kitűzést illetően van mérlegelési joga, hogy 90 napon belül mikor írja ki a népszavazást. De hangsúlyozom, a gáncsoskodó szándékúaknak még nyitva áll a lehetőség, hogy a parlament pozitív döntését megtámadják az Alkotmánybíróságon, ami pedig, mint tudjuk, nem úgy működik, hogy egy nap alatt elbírálja a beadványokat. Bár az utóbbi időben összekapták magukat.
A választási testületekbe delegált ellenzéki tagok nem tudnak tenni a népszavazás előmozdítása érdekében?
Ezek a kérdések mindenütt szavazással dőlnek el, és ezek eredménye általában számunkra kedvezőtlenek, mert az OVB többségi szavazatai nem a kezdeményezők javát szolgálják.
Tegyük fel, kiírják a népszavazást. Érvényes és eredményes lesz a voksolás? Hiszen most kétmillió egyirányú szavazat kell, miközben a kiíráshoz elég volt kérdésenként háromszázezer is.
Na, de ezt a háromszázezer aláírást két nap alatt teljesítették a magyar választók, vagyis elementáris a támogatottsága a kérdéseknek. A választásig lesz egy kampányunk. Úgy érzem, az emberek igenis szeretnének véleményt nyilvánítani. Mi hisszük, sikerre van ítélve a népszavazás eredményét és a részvételi arányt tekintve is.
Folyik a show tovább
Megkerestük kérdéseinkkel az OVI elnökasszonyát is,ő azonban nem kívánt nyilatkozni. Sajtófőnökétől pedig azt a közlést kaptuk, hogy Rytkó Emília köztisztviselő, Balsai István pedig politikus, így nem volna szerencsés, ha egy köztestület vezetője véleményt nyilvánítana pártpolitikai jellegű kérdésekben.
Balsai Istvánnal készült beszélgetésünk után kaptuk a hírt, miszerint az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága nem tartja indokoltnak Rytkó Emília parlamenti meghallgatását, így eme közjáték nélkül mehet tovább a népszavazási folyamat. Szigetvári Péter pedig tegnap megírta Szili Katalinnak, hogy a parlament napirendre veheti a népszavazást. Az Országgyűlés elnöke bejelentette: a népszavazások elrendeléséről szóló határozati javaslat elkészítésével az alkotmányügyi bizottságot bízza meg. Hozzátette, hogy a házbizottság csütörtöki ülésén tárgyalják meg, mikor kerül majd napirendre a javaslat.
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője a múlt héten azt mondta, a Szabad Demokraták Szövetsége is azt szeretné, ha még idén decemberben a Ház elé kerülnének a Fidesz és a KDNP népszavazási kérdései. Mint mondta, az SZDSZ képviselőcsoportja a két ellenzéki frakcióval együtt igennel fog szavazni a népszavazási kérdések ügyében, annak ellenére, hogy a későbbi kampányukban a "nem" szavazat mellett fognak érvelni.
Érdekes, hogy az MSZP is kezdi komolyan venni a Fidesz-féle kezdeményezést, ugyanis megkezdték saját népszavazási kampányuk előkészítését, aminek egyik látványos jele, hogy a 2006-os választásokon a párt PR-tevékenységét irányító Szigetvári Viktort újra csatasorba állították. Kérdéses azonban, hogy nem késtek-e el a szocialisták saját akciójukkal, hiszen, ha minden simán megy, az ellenzék támogatói (avagy éppen az ellenlábasai) már tavasszal az urnákhoz járulhatnak ítéletet mondani a reformról.
B.Z. honfitársunk még rendhagyóbb kérdésben akart népszavazást, miszerint: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Markotabödöge legyen a Magyar Köztársaság fővárosa?" Az OVB eme kezdeményezést pedig amiatt törölte, mert eredménye érintette volna az Alkotmányt, ami rögzíti, hogy a főváros Budapest. Értetlenül állunk a döntés előtt, hiszen a Győr-Moson-Sopron megyei kistelepülés ha Parlamenttel nem is, de napköziotthonos óvodával igenis rendelkezik.
Forrás az OVB honlapja alapján.