A tervek szerint évente 150-200 ezer diákot fogadnak majd rendhagyó tanórák keretében az intézményben, illetve nyitva állnak a nagyközönség előtt is.
A planetáriumnak helyet adó XVIII. században kialakított "Csillagda" a kor Európájának egyik legmodernebb asztronómiai kutatóközpontja volt.
"A planetárium az ismeretterjesztésen túl gyönyörködtetni is kívánja a látogatókat, ami hozzájárul az ismeretek befogadásához" - mondta a megnyitón Újfaludi László az intézmény, egyben a főiskola fizika tanszékének vezetője. Ezt szolgálják az Utazás a Föld körül, A naprendszer és az Univerzum fejlődése címmel bemutatásra kerülő előadásaik - tette hozzá.
A fizikus-csillagász felidézte, hogy a kozmoszról alkotott képünk igen friss, csak a XX. században alakult ki. Ekkor kellett tudomásul vennie az emberiségnek, hogy a sok százmilliónyi galaxis egy nem túl jelentős csillagrendszerének perifériáján helyezkedik el bolygónk.
A jövőben fontos szerep vár a planetáriumra, hiszen a mai technika mellett még csupán álom a csillagközi utazás. Ennek kapcsán Újfaludi László emlékeztetett arra, hogy az ötszörös hangsebességgel közlekedő űrrepülőgépnek - ez jelenlegi leggyorsabb kozmikus jármű - 170 ezer évre volna ahhoz szüksége, hogy eljusson a Naprendszeren kívül található legközelebbi csillagra.
