2024. április 25. - Márk

Feltették a koronát az euróra

Mirek Topolánek cseh miniszterelnök a napokban bejelentette, hogy országának nem is annyira fontos az euró 2012-es bevezetése, hiszen jelenleg igen erős korona. A szakértők sem érzik sürgetőnek a közös valutára történő átállást, csak a vállalatok lobbizna
2007. november 21. szerda 07:34 - Constantinovits Milán
A csehek fontolva haladnak – az érem két oldala

Az euró bevezetése az elmúlt években az unióhoz csatlakozott országok gazdaságpolitikájának kardinális kérdése lett. A gazdasági fejlődés fokmérőjévé vált az Eurózónába való belépés közelsége térségünkben, így meghökkentőnek tűnhet, hogy a csehek látványosan elodázni próbálják a valutacserét. Óvatosságuk mindaddig meglepő csak, míg nem vetünk egy pillantást a gazdasági mutatóikra.

A cseh fizetőeszköz árfolyama az elmúlt hetekben a dollárral és az euróval szemben egyaránt rekordmagasságokba emelkedett. Miért is siettetnék a cseh politikusok és szakemberek az átállást, amikor a korona a közös valutával szemben 5 %-ot erősödött az elmúlt egy évben? További érv a csatlakozás elhalasztása mellett, hogy a korona egyelőre sikeresen ellensúlyozza a nyersanyagpiaci árak folyamatos emelkedését. Ráadásul a csehek tisztában vannak az valutacsere árnyoldalaival is, amikről nálunk kevés szó esik. Ilyen a várhatóan erősödő inflációs nyomás, ami lassítaná az ország felzárkózását a Nyugat-Európához.

Gondot jelent még az is, hogy a csehországi és az Eurózónán belüli gazdasági periódusok nem esnek egybe, és a ciklusok közti különbség az elmúlt két évben nem változott, így a szakértők félnek tőle, hogy az euró instabilitást okozna. A cseh államvezetés és a banki szektor képviselői is egyetértenek abban, hogy a nyugdíj- és egészségügyi rendszer reformjának meg kell előznie a közös fizetőeszköz átvételét, mint ahogy a munkaerőpiac megreformálását is előbbre valónak ítélték. Ezek miatt a csehek a 2012-es céldátum eltörlése mellett vannak, ami nem lehet újdonság Brüsszelben sem, hiszen Miroslav Singer kormányfő már nyáron jelezte, hogy irreálisan magas költségekkel járna a csatlakozás.

Mi szól akkor az euró bevezetése mellett, ha a korona relatív erőssége biztosítja egyelőre a gazdasági prosperálását? A közös valutához csatlakozás elősegíti hosszútávon az árak összehasonlíthatóságát, ami a belső piac fejlődését garantálja. Zdenek Tuma jegybankelnök hangsúlyozza azt is, hogy a korona megtartása csak időlegesen tudja kompenzálni a nyersanyagok árának növekedését. A cseh vállalkozók szerint az euró biztosítékot jelentene a globális piacok hullámzásaival és az árfolyam-ingadozások káros hatásaival szemben is.

Honnan gurult elő az euró?

Az euró bankjegyei és pénzérméi
Mind az érmék, mind a bankjegyek ez euró kézzel fogható megjelenési formái, gyártásuk 1998-ban kezdődött, közforgalomba először 2002-ben kerültek. Euróérméket az eurózóna tagállamai, továbbá Monaco, San Marino és a Vatikán bocsátanak ki; euróövezeti szinten minden pénzérmékkel kapcsolatos kérdést az Európai Bizottság koordinál. Euró-bankjegyek kibocsátására az EKB és a 13 eurózónabeli állam jogosult, a gyakorlatban viszont az EKB nem él kibocsátási jogával. Az eurót bevezető területeken minden címlet, előállítási helyétől függetlenül, egységesen törvényes fizetőeszköz.

Amíg a bankjegyek minden nyomdából azonos kivitelezésben kerülnek ki (méretük, színük, anyaguk, nyomásuk címletenként megegyezik), addig az érmék hátoldalán az előállító ország által önállóan választott (nemzeti) motívumai jelennek meg; ennek megfelelően beszélhetünk egységes írás- illetve nemzeti fejoldalról. Mivel a fejoldal kialakítása országonként eltérő, 2007 elején 144 különböző érme van forgalomban (16 ország 19 érmesorozata), nem számítva az emlékérméket, amelyek különleges nyomattal készített kéteurósok. Bankjegyekből jelenleg 7 címlet van forgalomban.

(forrás: Wikipedia.hu)
Az Eurózóna kiterjesztése azonban legfőképp az EU saját érdeke, hiszen az egységes valuta az unió négy alapszabadságához járul hozzá (személyek, tőke, szolgáltatások és áruk szabad áralmása), növeli a tőkepiaci integritását, megszünteti az árfolyam-ingadozásokat, és egy olyan pénzügyi uniót valósít meg, amely mind méreteiben, mind fejlettségi szintjében versenytársa lehet az Egyesült Államoknak.

Az EU bevezetését a csehek azonban ideig-óráig napolhatják el, hiszen a csatlakozási szerződés világosan rögzíti az euróra való átállás kötelességét, a kimaradási jog (opt-out) csak a régebbi tagországok részére volt adott. Ezzel egyébként az Egyesült Királyság és Dánia is élt, ők egyelőre nem adják fel a koronát és a fontot. Az új EU-tagoknak viszont teljesíteniük kell a konvergenciakritériumokat, amik az 1992-es maastrichti szerződésben jelentek meg először. Ez azt jelenti, hogy az euróra váró államok bizonyos gazdasági teljesítményt el kell, hogy érjenek, így megszabták a lehetséges inflációt, és a költségvetési hiány maximális mértékét. Közben be kell lépni az ún. ERM II-rendszerbe (Exchange Rate Mechanism), ami már az euróhasználat előszobája. Ha a tagország eleget tesz a feltételeknek, formális népszavazás dönt a bevezetésről.

Az első eurók még csak elszámolási pénzként funkcionáltak 1999-től kezdve, ám három évvel később már fizetőeszközként debütáltak az unióban. Az Európai Tanács, ami a tagországok kormányfőit tömörítő csúcstestület, folyamatosan döntött 1992-től kezdve a csatlakozni kívánó országokról. Legutóbb Ciprus és Málta 2008. január 1-jei belépését hagyták jóvá. A beléptetési rendszerrel egyedül Svédország szegült szembe, ők a népszavazáson (55,9%-kal) elutasították az eurót. Ezzel visszás helyzetet teremtett, hiszen nem élt kimaradási jogával. Szankciók azonban nem sújtják egyelőre, vélhetően a jól teljesítő svéd gazdaság, és az új tagországok prioritást élvező kérdése miatt.

Az Euró-expressz messze robog tőlünk

Hazánk a versenyfutásban meglehetősen hátul kullog, a Gyurcsány-féle konvergenciaprogram (aminek egyik deklarált célja volt az euró mielőbbi megközelítése) nem hozott közelebb minket az uniós fizetőeszközhöz. A kormány egyre-másra tolja ki a tervezett bevezetési határidőt, jelenleg a 2012-2014 közötti dátum tűnik reálisnak. Éppen az öszödi beszéd évfordulóján egy cseh gazdasági szakember jelentette ki a prágai televízióban: „Nem reális az euró gyors bevezetése Magyarországon.



A külföldi bírálatok kitérnek arra is, hogy hazánk a visegrádi országokhoz képest éles gazdasági kontrasztot mutat. Tomás Sedlácek, a legnagyobb cseh pénzintézet, a CSOB elemzője így vélekedik: "Magyarország 2004-ben a visegrádi csoport éllovasa volt. Azóta azonban az ottani politikusok néhány rossz és nagyon populista lépést tettek. Érdekes, hogy Magyarország történelmünk hasonlósága ellenére is, teljesen eltérő irányban mozdult el. Magyarország ma valóban Európa beteg embere, akinek - bárhová is nézünk - mindenütt problémája van. (...) Magyarország ma a maastrichti kritériumok közül egyet sem teljesít.

Összeállításunkat zárjuk a gödöllői Szent István Egyetem egyik docensének véleményével, aki új szempontot hoz a gazdaságpolitikai diskurzusba, szerinte ugyanis az euróra való átállás nem csupán monetáris probléma: "Minden integráció lényege a tömegfogyasztók, illetve a minél nagyobb piacok kialakítása. Az elmélet szerint egy gazdasági integráció akkor hasznos, ha kompetitív szerkezetű, hasonló életszínvonallal, hasonló egy főre eső GDP-vel rendelkező országok csatlakoznak, és az integráció minél nagyobb területet ölel fel. (…) Az új tagok számára már kötelező az euró bevezetése is, amíg Dánia, Svédország és Nagy-Britannia szabadon nemet mondhatott az új fizetőeszköznek. Bár az egységes pénznemnek tagadhatatlanul vannak előnyei is, pl. nincs tranzakciós költség, átváltás, az árak, a bérek, a vállalati költségek összehasonlíthatóak stb., ugyanakkor a nemzeti valuta szimbólum, felmondása érzelmi és szuverenitási kérdés...
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását