Olyan nincs, hogy főállású országgyűlési képviselő; a világon sehol nem "munkaviszony" alapján dolgoznak a képviselők - mondta Lövétei István, hozzátéve: van ugyanakkor egy összeférhetetlenségi törvény.
Magyarázatként hozzáfűzte: a főállású képviselőség azt jelenti, hogy olyan összeférhetetlenségi szabályok legyenek, amelyek kizárják, hogy a képviselő más szolgálati munka révén, más "érdekviszonyban" jövedelemre tehessen szert.
Mint mondta, a kezdeményezés tipikusan arra koncentrál, hogy a képviselő azzal foglalkozzon, ami a dolga: a parlamenti képviselet és egyéb politikai érdekegyeztető tevékenység, és ne más szervezetekben dolgozzon. Vagyis ez nem munkaviszony, hanem az összeférhetetlenség kimondása.
"Véleményem szerint ez a mi helyzetünkben addig nem értelmes dolog, amíg ennyi képviselő van, ugyanis nem szükséges ennyi képviselő" - mondta. "Túl sokan vannak", a parlamenti munka nem tölti ki az idejüket, ez így biztos "félmunka" - fűzte hozzá.
Megjegyezte: az összeférhetetlenségi szabály kompenzálódik azzal, hogy magasabb az alapjuttatás, sok képviselőnél már ezért sem lehetséges felemelni 700-800 ezer forintra az összeget. Akkor aránytalanul nagy súlyt képviselne egy sor olyan képviselő, akinek igazi képviselői funkciója viszonylag kevés van - mondta.
"Ha jól megfogalmazott összeférhetetlenségi szabály szorosra zárja az összes olyan tevékenységből eredő jövedelmet, ami nem a képviselettel foglalkozik, akkor szerintem a jövedelem-probléma nagyjából meg van oldva. Kivéve, hogy mi legyen azzal a juttatással, amit a képviselői tevékenységért kapnak. Ez meg semmi más, mint megállapodás, hogy mennyit tartunk ildomosnak egy képviselőnek, aki ezzel foglalkozik és a képviselettel összefüggő politikai és parlamenti érdekegyeztető, törvényalkotó munka teszi ki ideje döntő részét" - mondta a képviselői jövedelmekkel kapcsolatban.
Elmondta: a köztisztviselők vagyonosodási vizsgálata miatt - bár nem terjed ki a teljes köztisztviselői karra - módosítani kell a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt.
Ebben a kérdésben fontos a differenciálás. Vannak olyan köztisztviselői funkciók, ahol több lehetőség van korruptív jellegű tevékenységre, ahol nagyobb a veszélye, hogy ilyennel kapcsolatba kerül a köztisztviselő. És rengeteg olyan köztisztviselői tisztség van, ahol ez szóba sem kerül - mondta Lövétei István.
Véleménye szerint nyilván kell majd valamilyen "vizsgálati elv" a jövőben, de mint kifejtette: nem gondolja, hogy alkotmányos problémába ütközne a vagyonosodási vizsgálat bevezetése. Azt mindenképpen fontos tisztázni, hogy mit értenek az érintettek körén - tette hozzá.
