A szaktárca vezetője köszönetet mondott a megjelent donoroknak, hogy vállalták ezt a nem egyszer nehéz döntést, majd úgy folytatta, az állam feladata, hogy a transzplantációs beavatkozásokat támogassa, de a döntés mindig egyéni.
Szalamanov Zsuzsa, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke elmondta, Magyarország utolsó helyen áll az élődonoros szervadományozásban, hazánkban ez az arány csupán 3 százalék, míg Európában 30, az Egyesült Államokban pedig a transzplantációs beavatkozások felénél a szervet élődonorok adják.
A világnapot az Európa Tanács kezdeményezésére 2005-ben tartották először, megrendezésének célja, hogy kifejezzék a szolidaritást és támogatást azokkal, akik szervet adományoztak.
Magyarországon most először - az Országos Vérellátó Szolgálat, a Transzplantációs Alapítvány és a Magyar Transzplantációs Társaság szervezésében - rendezték meg a világnapot.
Magyarországon az átültethető szervek 95 százaléka agyhalott donorból származik, tavaly 117 halott donor mellett 16 élődonoros szervkivételt végeztek. Az országban hat transzplantációs centrum működik, ahol máj-, vese-, szív-, hasnyálmirigy- és hasnyálmirigy-szigetsejtes átültetéseket végeznek. Idén eddig 189 vese-, 30 máj-, 17 szívtranszplantációt hajtottak végre és négy volt azon beavatkozások száma, amelyeknél kombinált, azaz vese- és hasnyálmirigy-átültetésre került sor.
Az első magyarországi veseátültetést 1962-ben végezték el Szegeden. Ez volt egyben az első kelet-európai élődonoros transzplantáció is. Az első sikeres vesetranszplantációra azonban tizenegy évet kellett várni, a beavatkozást 1973. november 16-ról 17-ére virradó éjszaka végezték el az akkori Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján; ettől a dátumtól számítják a programszerű transzplantációkat, amelyekből eddig összesen 5600-at végeztek. (A nemzetközi szakirodalom meghatározása szerint sikeresnek azokat a beavatkozásokat tekintik, amikor a beültetett szerv legalább hat hónapig működik.)
