A szőrszálak ugyanis jó állapotban fennmaradt DNS kiváló forrásai lehetnek - mutattak rá amerikai kutatók a Science tudományos folyóirat legújabb száma által közölt tanulmányban. Eddig már sok kísérletet végeztek, hogy megfagyott állatok testéből vagy szőrszálgyökerekből DNS-t nyerjenek, de gyakran kiderült, hogy az vagy szennyezett vagy pedig használhatatlan volt.
"Fontos, hogy egy állat genetikai felépítését röviddel a kihalás előtti állapotában ismerjük meg" - mutatott rá Stephan Schuster, a Pennsylvania Állami Egyetem molekuláris biológusa. Az egyetem kutatói állatok különböző csoportjainak kölcsönös kapcsolatait vizsgálják, mindenek előtt azokét, amelyeket kihalás veszélye fenyeget. Akkor ugyanis előre látható lenne, hogy hasonló sors vár-e rájuk - mondta a tudós és hozzátette: "Meg akarjuk fejteni a titkot, hogy ezáltal folyamatosságában ismerhessük meg a fajták evolúcióját".
Kísérleti alanyokként szóba jöhetnek egyes példányok olyan természetkutatók gyűjteményéből, mint Charles Darwin és Alexander von Humboldt.
A tudósok eddig holt anyagnak tartották a szőrzetet és a szőrszálaknak csak a felismerhető gyökereit használták fel kísérleteikhez. Ezenközben a szőrszál kemény kreatin rétege "biológiai plasztik anyagként hat, megvédve a DNS legnagyobb részét" - mutatott rá Webb Miller biológia professzor, a tanulmány társszerzője.
Egyes szőrszálak, amelyeket ilyen vizsgálatnak vetettek alá, akár 50 ezer évesek is lehettek. Kísérletet végeztek az első, okmánnyal bizonyított maradvánnyal, az úgynevezett Adam mammuttal, amelyre 1799-ben akadtak rá paleontológusok és amelyet 1804 és 1806 közt ástak ki a tartósan fagyott talajból.
"Szándékunkban áll felhasználni szőrszálakat és egyéb kreatint tartalmazó testrészeket, mint karmok és szarvak, hogy megfejtsük a sok-sok évvel ezelőtt élt populációk titkait. Azok üzenetet juttathatnak el hozzánk a múltból, amelyből megtudhatjuk, hogy mire lett volna szükségük a túléléshez" - szögezte le Schuster. Hozzáfűzte azonban: a DNS titkának megfejtése még nem jelentené azt, hogy az állatokat klónozni vagy akár újra tenyészteni is lehet. Ez "tudományos képzelődés" lenne.
