Miért jó a kisebb parlament?

Az igazságügyi tárca vezetője a bizottság előtt kifejtette: fontos, hogy az állam világossá tegye: nagyobb önmérsékletre, önkorlátozásra, a hatékonyság növelésére van szükség. Összegzése szerint a kormány nagyon radikális javaslatot tett le az asztalra, amellyel az országgyűlési és önkormányzati képviselők számát közel felére csökkentené.

Ezzel négyéves ciklusban mintegy 100 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni - mondta, hozzátéve: hatásaként a kampányköltségek is alacsonyabbak lennének.Megjegyezte: azokat az elveket, amelyeket az alkotmányos intézmények megújításánál a kormány javasol, célszerű lenne az országgyűlési képviselők javadalmazásánál is érvényesíteni.

Répássy Róbert (Fidesz) a bizottság alelnöke a kormányfő 2006-os kormányprogramját idézte, amelyben az szerepel, hogy csökkenjen 300 fő alá az országgyűlési képviselők száma, s az egyéni választókerületek megőrzése mellett legyen a választói akaratot jobban kifejező rendszer. Felolvasta, hogy a kormányprogram vitájában azt mondta a kormányfő: "fogadjuk el az ellenzék javaslatát, ha azt mondja, hogy legyen 200 fős a parlament. (...)Tegyük hozzá, hogy legyen egyfordulós a választás és legyen vegyes választási rendszer. Ezt meg fogadják el ők, és meg tudunk egyezni nagyon gyorsan".

Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy mi változott 2006 óta, azon kívül, hogy a népszerűségi mutatók alapján a szocialisták nem tudnának választókerületet nyerni. A kormányfő mostani javaslata blöffnek jó, elfogadásának nincs realitása, s nem elegáns egy évvel a választások előtt felrúgni a játékszabályokat - mondta.

A miniszter erre úgy reagált, hogy a Fidesznek kellő rutinja van a közvélemény-kutatások megnyerésében, de ebből még nem kell messzemenő következtetéseket levonni.

Wiener György (MSZP) arra emlékeztetett, hogy 2006 nyarán benyújtották javaslatukat, ám azt az ellenzék nem fogadta el. Véleménye szerint bizonyos létszám alatt lehetetlen a vegyes szisztémát fenntartani, a vegyes rendszerhez ugyanis mindenütt magas parlamenti létszám párosul.

Hozzátette: a létszámokon nem érdemes vitatkozni, magáról a választási rendszerről kell beszélni.
Répássy Róbert azt mondta, hogy a 2006-ban megfogalmazott miniszterelnöki álláspont sokkal közelebb áll az elfogadhatóhoz, mint a mostani. A kétszáz fős létszámban, és a vegyes rendszerben egyetértés van, s ha csak az a vita, hogy egy vagy két fordulós legyen a választás, akár már 2010-ben az új szisztéma szerint lehetne szavazni - közölte.

Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) alelnöke értelmetlennek látta a vitát, mert az szerinte a közvélemény előtti népszerűségi licitről szól, amelyben a két oldal minél kisebb számot igyekszik mondani.

Mint mondta, értelmes egyeztetésre van szükség a parlamenti frakciók között, s ebben ők konstruktívan részt is kívánnak venni.Megjegyezte: indokolt az átalakítás a parlament mellett az önkormányzati rendszerben is, de hibát követnének el, ha csak a testületek létszámában gondolkodnának. Nem a létszám miatt drága a rendszer, hanem a mellette működő hivatalok miatt.

Szakács Imre (Fidesz) arról beszélt, hogy a választópolgárok részéről nagy igény van arra, hogy a képviselő kötődjön a képviselt területhez, adott esetben elszámoltatható legyen.

A képviselő szükségesnek tartotta a párhuzamos feladatkörök ésszerűsítését is.
Wiener György szerint az egyéni választókerületekhez akkor érdemes ragaszkodni, ha azok valódi választókerületek.

Csiha Judit elnök a vita végén értelmesnek nevezte a diskurzust. Összegzése szerint a javaslat további finomításához, átgondolásához kellő munícióval szolgált a mai konzultáció.
A miniszter azt ígérte, hogy a kormány és a szocialista frakció is elgondolkodik a vitában elhangzottakon és ahol lehetséges korrigálja a javaslatot.