Könyv született az utolsó külügyminiszterről

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminiszteréről Európai utas - Ifjabb gróf Andrássy Gyula címmel adott ki emlékkönyvet az arisztokrata közéleti ember születésének 150. évfordulója alkalmából a nevét viselő alapítvány közösen a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, a könyvet szerdán délután mutatták be a múzeumban.

A korszak jó ismerője, Jeszenszky Géza történész, egyetemi magántanár az MTI-nek arról beszélt: a könyvbemutató alkalom arra, hogy fölkeltse a figyelmet ifjabb Andrássy Gyula (1860-1929) diplomáciai és a magyar belpolitikai életben betöltött szerepére és megindulhasson a szakmai munka is életműve feltárására. Ugyanis 30-nál több önálló kötete, köztük az 1914-ben megjelent A száműzött Rákóczi című munkája, valamint számtalan tanulmánya és cikke látott napvilágot magyar és külföldi folyóiratokban, lapokban.

Ifjabb Andrássy tájékozott, művelt ember volt, a XX. század első három évtizedének egyik legmeghatározóbb magyar politikusa és gondolkodója: király személye körüli miniszter, belügyminiszter, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, a lengyel államiság helyreállításának kezdeményezésében kulcsszerepet játszó személyiség volt, jól ismerte Nyugat-Európát, de Törökországot és a Balkánt is, ez fontos irány Magyarországnak a mai napig - jegyezte meg a történész.

Pályája a külügyek tanulmányozásával kezdődött. Apja ugyanis beajánlotta 1883-ban a konstantinápolyi követségre, ahol először fogalmazó-helyettes volt, majd a diplomáciai vizsgák letétele után Berlinben követségi attasé lett. A Diplomácia és világháború című kötetében Andrássy az I. világháború után a kiegyezés tovább fejlesztését sürgette, legitimistaként politizált, vagyis IV. Károlyt, majd a gyermek Habsburg Ottót akarta trónra segíteni.

Ahogy Jeszenszky Géza fogalmazott, érthetetlen, hogy Andrássy miért állt belpolitikai pályára, amikor alkalma volt a külügyek befolyásolására. Vele ellentétben az I. világháború előtt magyar politikusokra nem volt jellemző a külpolitikai tájékozottság. Tehetséges volt, mégsem futotta be azt az életpályát, amire tehetsége predesztinálta - tette hozzá.

Ifjabb Andrássy Gyula gróf már 1912-ben a kultúra nemzetnevelő, formáló, megtartó erejéről értekezett, a páneurópai eszme, az európai integráció híve volt és nagy műgyűjtő, aki Rembrandt Önarckép című művét is tulajdonolta. Ő volt az első Magyarországon, aki francia impresszionistákat vásárolt, köztük Claude Monet képeket és barátja volt Rippl-Rónai József festő. A hatalmas gyűjtemény máig egyetlen kritikai elemzője Gombosi György művészettörténész, aki 1927-ben a Magyar Művészet című folyóiratban három részes tanulmányt publikált az anyagról.

Jeszenszky Géza örömteli meglepetéssel értesült az alapítványnak arról a távlati tervéről, hogy az I. kerület Fő utca 11. alatti Andrássy palotában posztgraduális diplomataképzőt nyitnának.