A genetikai adatok kiértékelése egyelőre várat magára. Az első eredményeket és következtetéseket a múmia felfedezésének 20. évfordulója alkalmából, 2011-ben fogják nyilvánosságra hozni. A kutatók olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy élnek-e még valahol Ötzi leszármazottai.

"Az adatok a lehetőségek univerzumát rejtik magukban" - mondta el Albert Zink, a bolzanói Európai Kutatási Akadémia (EURAC) Múmia és Jégember Kutató Intézetének vezetője. Hozzátette, különösen izgalmas Ötzi kórtörténetének vizsgálata: amennyiben a múmiában ma is előforduló betegségek - Alzheimer, diabétesz, rák - nyomaira bukkannak, akkor talán megtalálhatják az ezekért esetleg felelős génmódosulásokat is.

A haszna

"Kis szerencsével hozzájárulhatunk ezeknek a betegségeknek a legyőzéséhez. Számomra ez a múlt és a jelen kutatása közti híd megépítését jelentené" - fejtette ki Zink.

A projektben részt vesz Carsten Pusch, a tübingeni egyetem humángenetikai intézetének munkatársa és Andreas Keller, a heidelbergi Febit biotechnológiai cég bioinformatikusa.
Carsten Pusch szerint a DNS 95 százalékát kielemezték, a maradék öt százalék pedig nem tartalmaz géneket, ezért ezek a rendelkezésre álló technikával nagyon nehezen analizálhatók. A probléma egyébként általánosan jellemző az emberi DNS-re.

A kora rézkori gleccsermúmiára, amely a világ legrégibb, teljesen épségben megmaradt emberi holtteste, 1991. szeptember 19-én bukkantak Olaszország és Ausztria határán, az Ötz-völgyi Alpokban, Hauslaubjoch közelében. Halálakor, amikor egy nyíllal megsebesítették, majd egy tompa tárggyal leütötték, Ötzi körülbelül 46 éves lehetett.

A jégember 1998 óta az olaszországi Bolzanóban, a Dél-Tiroli Régészeti Múzeumban látható. A nála talált tárgyak, ruházata és tetoválásai bepillantást engednek a több mint ötezer éve élt emberek életébe.