A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia - rögzíti a fideszes kezdeményezés új változata, amelyet hosszas vita után 259 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadott el a Ház.

A törvényjavaslathoz kapcsolódó alkotmánymódosítást 261 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadták el.Mindkét esetben igennel voksoltak a fideszes és kereszténydemokrata politikusok, nemmel az ellenzéki frakciók képviselői.

A frissen elfogadott, a fideszes Mátrai Márta által benyújtott alkotmánymódosítás nyomán az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a testület tagjaira – a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(Az eddig hatályos alkotmányi passzusban, amelyet a parlament két hete törölt az alaptörvényből, az szerepelt, hogy "az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”.)

Sólyom László múlt hétfőn küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó, június 14-én elfogadott módosításait. Az államfő úgy értékelte, az alkotmánybírák jelölésében szerepet kellene kapnia a köztársasági elnöknek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének is.

Az államfő egyetértett az Országgyűléssel abban, hogy az alkotmánybírók választásának hatályos alkotmányi szabályozása nem vált be, ezért szükség lenne olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, és minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak.

De Sólyom László szerint a parlament által elfogadott változtatás nem felelt meg ezeknek a követelményeknek, sőt, alkalmas a helyzet további romlását előidézni, egyúttal viszont alkalmatlan a kitűzött céljának elérésére, mivel nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölőbizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt.

Sólyom László a házelnöknek szóló levelében, amelyben érveit részletesen is kifejtette, azt írta: csak a házszabályból lehet következtetni arra, hogy a jelölőbizottság mint eseti bizottság összetétele a frakciók közötti létszámaránynak felelne meg, holott szerinte az alkotmánybírókat jelölő bizottság összetételét magában az alkotmányban kell meghatározni, hiszen ezáltal nyeri el garanciális minőségét a jelölőbizottságra vonatkozó alkotmányi rendelkezés.

A házszabály nem alkalmas olyan jelentőségű és erejű alkotmányos garancia biztosítására, mint az alkotmány, hiszen a házszabálytól az Országgyűlés eseti meggondolások és megegyezések alapján bármikor eltérhet - mutat rá a köztársasági elnök, aki ezért nem ért egyet azzal, hogy a jelölő bizottság összetételére vonatkozó szabályokat nem az alkotmány szintjén határozza meg az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom.

Hangsúlyozza azonban, hogy ellentétben a bizottság összetételére vonatkozó alkotmányi rendelkezés szükségességével, a jelölőbizottság tagjainak számát nem indokolt megállapítani az alkotmányban.

A Ház két hete fideszes kezdeményezésre fogadta el azt a szabályozást, hogy az Ab tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölőbizottság tesz javaslatot, a testület, "igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit".