A bizottság nyolc tagja közül heten igennel szavaztak, egyedül a szocialista Molnár Zsolt, a bizottság elnöke voksolt nemmel.

A miniszterjelölt a testület ülésén elmondta, hogy elsősorban a brit modellhez hasonlóan kerül az új kormányzati struktúrában a külügyminiszter igazgatása alá az Információs Hivatal (IH). Hangsúlyozta, hogy a titkosszolgálatok átszervezésére nem kerül sor, csak az irányítási rendszerben történik változás.

Emlékeztetett arra, hogy a hírszerzéssel foglalkozó IH tevékenységének jelentős része szorosan kapcsolódik a külkapcsolatokhoz. Példaként említette a külgazdasági veszélyeket, kockázatokat, a nemzetközi terrorizmust és bűnözést.

Martonyi János elmondta, hogy az IH nem kerül a Külügyminisztériumba, "státusa, hatásköre, önálló költségvetése nem változik". Hangsúlyozta, hogy a döntés erősíti az IH-t, "a politikai befolyás gyengül, tevékenysége távolabb kerül a napi politikától", majd hozzátette, hogy "a hivatal eddig is megfelelő szakmai szinten fejtette ki tevékenységét".

A bizottságban elhangozott kérdésekre válaszolva Martonyi János elmondta, hogy a nemzetbiztonság téren nincs tapasztalata, külügyminisztersége idején 1998 és 2002 között hangsúlyozottan nem észlelt rivalizálást a diplomácia és az IH. "A két terület világos elkülönítése mellett világossá kell tenni, hogy az alkalmazott eszközrendszer, a módszerek különbözők" - tette hozzá.

Staudt Gábor, a Jobbik képviselője - aki tanácskozási joggal vett részt a bizottság ülésén - kérdésére válaszolva elmondta, hogy az IH-val kapcsolatban ingatlaneladás, költözés fel sem merült.

Martonyi Jánosnak ez volt az első bizottsági meghallgatása, a nap folyamán még több más országgyűlési bizottság is meghallgatja a jelöltet.

Pintér is átment

A jelölt alkalmassága mellett szavaztak a Fidesz, a KDNP, valamint az LMP képviselői. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke jelezte: frakciója nem ért egyet azzal, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat "szétválasszák", illetve nem értenek egyet a tervezett kormányzati struktúrával, ezért nem fog igennel szavazni.

Hozzátette ugyanakkor, hogy annak ellenére nem tudja igen szavazatával támogatni a jelölt kinevezését, hogy Pintér Sándor "szakmai értelemben meggyőző érveket hozott fel és megnyugtató válaszokat adott". Mint mondta, "egy percig nem kétséges", hogy Pintér Sándor előélete és a bizottság előtt elmondottak alapján a Belügyminisztérium vezetésére alkalmas. A szocialista elnök ezért tartózkodott a szavazásnál.

Pintér Sándor a vitában az alkalmasságát firtató kérdésre elmondta: 1972 óta volt hivatásos rendőr, ezalatt folyamatos volt a kapcsolata a nemzetbiztonsági szervekkel.

Közölte: "teljes mértékig átfogó ismeretekkel" rendelkezik a területről, és bár ezek az ismeretek az elmúlt nyolc évben megkoptak, változott a szervezet és a személyek köre, "alapjaiban" megvannak azok az ismeretei, "amelyek biztosítják a harmonikus együttműködést a társszervekkel, illetve biztosítják a parancsnoklás lehetőségét a Belügyminisztérium alá rendelt szervekkel".

Navracsicsnak is bizalmat szavaztak

Navracsics Tibor bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta: az európai integráció a magyar nemzetpolitika szempontjából azért bír különös jelentőséggel, mert "lehetővé teszi a magyar nemzet békés újraegyesítését".

Navracsics Tibor úgy értékelte, Magyarország eddigi teljesítménye az Európai Unióban ahhoz képest, ahogyan 1990 és 2004 között teljesített az uniós csatlakozási folyamat során, "csalódást keltő volt" és nem volt kezdeményező. Magyarország számára az európai integráció a közösségek közössége - jelentette ki, hozzátéve: véleménye szerint az európai integráció a területi, etnikai közösségek együttese.

Kiemelte: az európai integráció a magyar nemzetpolitika szempontjából azért bír különös jelentőséggel, mert "lehetővé teszi a magyar nemzet békés újraegyesítését".

Navracsics Tibor szerint Magyarország számára az európai integráció alapvető értelme abban rejlik, hogy a "saját közösségiségünket meg tudjuk valósítani".

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar nemzet érdeke hosszú távon a közép-európai együttműködés.

A leendő közigazgatás és igazságügyi miniszter elmondta: tevékenysége az európai ügyek kapcsán egyebek közt a jogharmonizációra, valamint a kötelességszegési eljárásra terjed ki. Mint mondta, az igazságügy területéhez tartozik majd az igazságszolgáltatás és az európai jog közötti kapcsolatrendszer, valamint az, hogy mennyire felkészültek az igazságszolgáltatásban dolgozók a közösségi jog átvételére.

Közölte: az elmúlt húsz évben a jogharmonizáció területén jól haladt előre Magyarország. Itt hívta fel a figyelmet arra, hogy a hazai körülményekhez kell igazítani az uniós jogszabályokat.
Az uniós szabályozásnak akkor van értelme, ha egyebek közt segíti az ország gazdasági növekedését - jelentette ki. Hozzátette: nagy jelentősége van az unió segítségnek például a gumilövedékek betiltása tekintetében.

Beszélt arról, hogy a kötelességszegési eljárás tekintetében mind a bizottsági, mind pedig a bírósági eljárás a közigazgatási és igazgatási minisztérium hatáskörébe tartozik majd.
Navracsics Tibor szólt a stockholmi programról is, mely mint mondta, 2010-14 közötti időszakban jelent a belügyi és igazságügyi miniszterek tanácsa számára egy olyan cselekvési tervet, mely biztonságosabbá teszi az Európai Uniót, és fokozottabb hangsúlyt fektet a polgárok jogérvényesítésére, valamint a polgárjogok védelmére.

Hangsúlyozta: mivel az unióban belügyi és igazságügyi miniszterek tanácsa létezik, és Magyarországon az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, éppen ezért is hozza létre a leendő kormány a Belügyminisztériumot.

Vejkey Imre KDNP-s bizottsági tag arról kérdezte a leendő minisztert, hogy vajon mennyire jártas a bírói kar az uniós jogban. Navracsics Tibor válaszában kifejtette: a bíróságok önmagukban viszonylag ritkán alkalmazzák a közösségi jogot. Azonban a szakmai műveltség fontos komponense az uniós jog ismerete - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogi karokon már folyik az európai uniós szakjogász képzés.

Kérdésre válaszolva beszélt arról is: Magyarországon a vállalkozók számára igen fontos a közösségi jog ismerete, ezért kell elérhetővé és közérthetővé tenni az anyagokat. Demokráciában alapvető fontosságú, hogy az állampolgárok tudják, milyen kötelezettségek mentén van behatárolva az életük - emelete ki.

Navracsics Tibor kifejtette: ma a magyarországi régiók nem jelenítenek meg identitást, ellenben a megyék igen. A megye az a szint, ahova azért érdemes ma igazgatási szintet telepíteni vagy visszatelepíteni, mert egyebek közt közelebb viszi a polgárokhoz az ügyintézési szintet - mondta.
Hörcsik Mihály, a bizottság fideszes elnöke kérdésére Navracsics Tibor hangsúlyozta: "a kettős állampolgárság végrehajtása" a közigazgatási és igazságügyi minisztériumhoz fog tartozni. Ez erkölcsi értelemben is óriási feladat, amit, mint megjegyezte, "a bürokratikus ügyetlenkedés nagyon leronthat".

A bizottsági meghallgatás végén vita nélkül támogatták Navracsics Tibor miniszterré való kinevezését. Nem támogatta a kinevezést két szocialista képviselő, a Jobbik három bizottsági tagja pedig tartózkodott.

A meghallgatáson Répássy Róbert fideszes képviselő, a tárca leendő államtitkára is jelen volt.