A miniszterelnök január közepén úgy döntött: április 1-től az új kormány kinevezéséig az uniós pályázatok felett rendelkező bíráló bizottságok (BB-k) nem tesznek javaslatot projektek támogatására. A kormányfői döntés hátterében egy a magyar politikai berendezkedésben jól ismert mechanizmus áll. Lényege: a négyéves parlamenti periódus zárórájához közeledve az épp hatalmon lévők szorgos talicskázással annyi pénzt sikerítenek ki az állami- és uniós kincstárból, amennyit nem szégyellnek.

Bajnai nemes gesztusa tehát e „jó” szokásnak igyekszik elejét venni, méghozzá a lehető legdirektebb módon: ha nincs döntés az uniós pénzekről, egyszersmind korrupciógyanúnak helye sincs. Sokan mégsem örülnek az ítéletstopról szóló döntésnek. Mégpedig azért, mert szerintük a hatása kedvezőtlen azokra, akik uniós pénzekre várnak. A moratórium bírálói bizottságot ugyan még nem alakítottak, azonban egybehangzóan állítják: a döntés legnagyobb vesztesi a kis- és középvállalkozások, amelyek számára a válságban az egyetlen túlélési esélyt az uniós forrásokhoz való hozzáférés jelenti.

Holtszezon júniusban?

Mit tegyen például egy olyan cég, amely fejleszteni szeretné a telephelyét? – teszi fel a kérdést a Népszabadság szakírója minapi cikkében. Adja be most a pályázatát, vagy már nem érdemes? Mondjon le arról, hogy a válság ellenére megpróbál előre menekülni, vagy bízzon abban, hogy a politikai váltás zökkenőmentes lesz, és ő a tervezett ütemben tudja megvalósítani a fejlesztést? – a kérdések folytathatók.

A történethez tartozik, hogy a HírExtra információi szerint nem csupán az üzleti szférában uralkodott el a bizonytalanság a döntés nyomán. Forrásainktól úgy tudjuk, nem egy önkormányzatban erős kétségek merültek fel a már folyamatban lévő - leginkább a KEOP, vagyis Környezeti és Energia Operatív Programban szereplő - pályázatok sorsát illetően.

Mert mi lesz például a Siklósi önkormányzattal, amely az év elején fűtéskorszerűsítésre pályázott, és a pályázatának elbírálása - nagy valószínűséggel - árpilis elseje után lenne esedékes. Az új kormány talán csak június elején áll fel, a tiltásról szóló kormányhatározat úgy rendelkezik, hogy a moratórium az új fejlesztésekért felelős miniszter hivatalba lépéséig él.

Szűk kört érint a döntés

Mint Oravecz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szóvivője a HírExtra kérdésére válaszolva elmondta, a kormány döntése az ún. nagyprojekteket leszámítva minden uniós projektre vonatkozik, így a mintegy 1300 milliárdos forráskerettel rendelkező KEOP-ra is. Hozzátette, hogy a moratórium a második fordulós, azaz végső döntéseket érinti, első fordulós határozatokat tehát április után is hozhatnak a BB-k. (Igaz, úgy tudjuk, a projektek többsége egyfordulós pályáztatás során dől el, s mivel ezeknél az első bírálat egyben az lezáró is, ebből a szempontból nincs túlzott jelentősége a szóvivői pontosításnak.)

Oravecz ezzel együtt állítja: a projektek egészen szűk körét érinti a döntés, ugyanis a már megkezdett eljárásokban április után is marad a BB-k döntési joga. Magyarán: azon pályázatok esetében, amelyeket még április elseje előtt nyújtanak be a pályázók, minden marad a régiben, fennakadás csupán a bolondok napja utáni kandidációk esetében képzelhető el. Egyébként úgy tudjuk, az NFÜ-ben már készül egy olyan munkarend, amely a lehető legkevesebb fennakadást célozza a pályáztatási folyamatban. Ennek keretében első körben most azt vizsgálják, mely projektek előzetesen kialakított ütemezését kell átvariálni.

Kérdés, hogy amennyiben valóban április elseje lesz a határideje a még biztosan zökkenőmentes pályázati elbírálásnak, vajon hány pályázó fog azzal „tréfálkozni”, hogy március utolsó napjaiban küldi be anyagát a fejlesztési ügynökségnek, amely - s ezt magától az NFÜ szóvivőjétől tudjuk - a napokban még a hirtelen jött kormányfői határozat pontos értelmezésén és a teendői lista újraírásán munkálkodik.