A képzésre 110 védőnő jelentkezett, ők 168 településen vizsgálták meg azokat a 25-65 év közötti nőket, akik beleegyeztek a szűrésbe - mondta a helyettes tiszti főorvos a sajtótájékoztatón.

Hozzátette: azokat a kistelepüléseken élő nőket szólították meg, akik legalább három éve nem voltak méhnyakrákszűrésen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nyilvántartása szerint, és különböző okok miatt problémát okozott nekik, hogy szakorvoshoz járjanak. A szűrésre 30.717 nőnek küldtek meghívót. Közülük 13.823-at személyesen elértek a védőnők, s végül 4764-en vettek részt a szűrésen. Egy néhány évvel ezelőtti megkereséshez képest ez növekedést jelent: akkor a megszólítottak alig 5 százaléka ment el szűrésre, míg most 15 százalék.

Az 55 millió forintba kerülő mintaprogramot - amelynek keretében a védőnőket képezték is - azért kellett elindítani, mert a 2007-es adatok szerint semmit nem javult a helyzet az 1961-es évhez képest, ugyanis mindkét évben mintegy 420-an haltak meg méhnyakrákban - mutatott rá Kovács Attila.

Kitért arra, hogy a szűrés majd akkor lesz igazán hatékony, ha az érintett nők legalább 70 százaléka elmegy a szűrésre, azzal a számítások szerint 85 százalékkal lehetne csökkenteni a halálozási arányt.

Jövőre további 100 védőnőnek tartanak tanfolyamot, 5-6 éven belül pedig a tervek szerint a legtöbb védőnő benne lesz ebben a képzésben. A távlati célok között szerepel, hogy a főiskolai védőnőképzésben is szerepeljen a méhnyakrákszűrés, valamint európai uniós forrásokat is megpályáznak erre a célra - tette hozzá.

Nyugaton sem a nőgyógyászok, hanem a háziorvosok végzik a méhnyakrákszűrést, Magyarországon pedig "az óriási tradíciót őrző, ma is jó állapotban lévő", 1915-ben alapított védőnői hálózatot veszik igénybe erre a célra. A védőnők ugyanis meg tudják győzni a körzetükben élő nőket és alkalomadtán az ő környezetüket is a méhnyakrákszűrés fontosságáról.

Odor Andrea országos vezető védőnő kiemelte: azokban az országokban, ahol a nők túlnyomó többsége eljár 3 évente a szűrésekre - mint például Skandináviában -, gyakorlatilag alig halnak meg ebben a betegségben. A mostani, első nekifutásra 3 hónaposra szabott programnak pedig az lesz az elsődleges hozadéka, hogy nyilvántartásba kerülnek a nők, és reményeik szerint 3 évente eljárnak majd a vizsgálatokra.