Ki kell kérni az egyházak véleményét

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének rendezvényén a politikus angol nyelvű előadásában rámutatott: oda kell figyelni arra, amit az egyházak mondanak, ennek a keretét pedig a kormányzatnak kell megteremteni. Ugyanakkor a hatalomnak nem szabad beleszólnia az egyházak belső életébe - folytatta.

Balog Zoltán a REVACERN (Religions And Values: Central And Eastern European Research Network) nemzetközi hálózati munka kétnapos zárókonferenciáján közölte: a kommunizmus alatt az egyházak "gettóban voltak", a rendszerváltás után pedig sikerült visszatérniük a közszolgálatba, így a szociális szférába és az oktatásba is. Arra is szükség van azonban, hogy ezekkel a témákkal, illetve a gazdaság és a kultúra más területeivel kapcsolatban is elmondják a vallási szervezetek a véleményüket - tette hozzá.
Az egyházak visszatérése a közéletbe azonban még most is folyamatban van, s egyelőre csak azt lehet elmondani, hogy ez "sikerült is, meg nem is". Még több lépésre van szükség ahhoz, hogy az egyházak a közszolgáltatásban az őket megillető helyre kerüljenek - hangsúlyozta.

A politikus a népszámlálási törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: a lakosság döntő többségének természetes, hogy a vallási hovatartozást megkérdezik, "a mostani kormány viszont erre nem kíváncsi", pedig "enélkül nem lehet megérteni az embert". Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi kormány nem kíváncsi arra, hogy az emberek mit gondolnak és hogyan gondolkodnak - hangoztatta.

Paul M. Zulehner, a Bécsi Egyetem tanára előadásában elmondta: Közép- és Kelet Európa vallási térképe rendkívül sokszínű, Lengyelország és Horvátország pedig "gyógyíthatatlanul vallásos". Csehország és az egykori keletnémet területek épp ellenkezőleg, jóformán ateisták, Magyarország pedig valahol a két állapot között helyezkedik el.

A professzor szólt a vallás és a szolidaritás kapcsolatáról is, melynek során megállapította: az osztrák lakosság mindössze 23 százaléka adna vagyonából a rászorulóknak. Közülük vannak olyanok, akik kifejezetten szűk családi körben élik meg a szolidaritást, családtagjaikkal szemben segítőkészek, másoknak viszont nem hajlandók adni.

Regina Polak, a Bécsi Egyetem tanára előadásában kitért arra, hogy Ausztriában a társadalom mintegy 60 százaléka idegengyűlölő, amit tragikusnak nevezett. Véleménye szerint azonban az emberek közötti mindenféle különbség lehetőség az egymástól való tanulásra, még az ellenségünktől is lehet tanulni. Minden kultúrának vannak értékei, amit átadhat a másiknak, az alapvető emberi értékek viszont nem csak a kereszténység alapjain nyugszanak - fejtette ki véleményét.

A konferencián pénteken és szombaton 10 ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) kutatóintézetei elemzik a vallásossággal összefüggő legfontosabb folyamatokat és értékváltozásokat.