Hol vannak azok az idők, mikor az egyház spanyolcsizmával kínozta, majd utána jutalomként felnégyeltette a bűnös lelkek porhüvelyét? Vagy amikor 1600-as években megégette Giordano Brunót, mert úgy vélte, hogy más planéták, azaz más világok is létezhetnek? Ezek az idők elmúltak, hiszen már az egyháznak is haladnia kell a korral, és a tudományos felfedezésekkel. A csillagászok távcsöveik segítségével már milliónyi másik galaxist fedeztek fel, így egyértelmű, hogy a katolikus egyház nem fog szembemenni a modern tudományokkal. De akkor felmerülhet a kérdés: mit csinált Isten a hetedik napon? Lehet, hogy nem feltétlenül pihent? És mivel fogja magyarázni az egyház azt a dogmát, hogy Isten a saját képére teremtette az embereket? E.T. akkor kinek a teremtménye? Hamarosan ezt is megtudjuk.

Jose Funes, jezsuita atya - aki nem mellékesen a vatikáni obszervatórium csillagásza - ekképpen magyarázza a problémát: „Isten teremthetett idegen lényeket is az univerzumban, ahogy a földön is többféle faj él. Ez nem ellenkezik a hitünkkel, hisz kik vagyunk mi, hogy korlátok közé szorítsuk a Mindenható teremtő hatalmát? Igenis, könnyen elképzelhető, hogy távoli bolygókon is megvalósította magasztos tervét.”

Paul Davies, elméleti fizikus, maga is hithű katolikus, így értékeli a problémát: „az egyház tanítása világos: Isten azért küldte a földre Jézus Krisztust, hogy az feláldozván magát, megszabadítsa bűneitől az embereket.” Így akár az sem jelenthet problémát, ha lila, szőrös, ötszemű lények lepnék el az utcákat.

A kérdés már csak az, hogy milyen esetleges deformációt fog okozni a Vatikán legfrissebb nézete a hithű katolikus nyáj életében?