Védekezés…

A szaktárca sajtóosztályán kérdésünkre közölték, kifejezetten munkahelymegőrző pályázatokra az eddig meghirdetett 48 milliárd (kisebb részt állami, nagyobb részt uniós) forintból összesen 6, 733 milliárd forint kifizetése történt meg.

A munkahelyteremtő támogatások 2,2 milliárdos keretéből pedig mintegy 603,6 millió jutott el a pályázókhoz. Az SZMM adatai szerint a hazai forrásokból finanszírozott munkahelymegőrző programokkal nagyságrendileg mintegy 85-90 ezer állás megtartását sikerült elősegíteni.

Ezen belül az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) összesen 7,3 milliárd forint értékben hirdetett munkahelymegőrző programot, ebből csaknem 2,7 milliárdot fizetett már ki.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) Regionális munkaügyi Központok által felhasználható kerete kereken 10 milliárdra rúg, ennek közel harmadát osztotta már ki a támogatásra jelentkező munkaadók között.

A Központi munkahelymegőrző program mindössze 700 millió forinttal számolhat az idén, úgy tudjuk, az alapnak már közel fele kifizetésre került.

Tekintve, hogy a munkaerőpiacról érkező hírek szerint a közeljövőben a nagyvállalatok után már a kis- és középvállalkozásokat is fenyegeti a tavaly ősz óta tartó elbocsátási hullám, különösen fontos, mit tesz a munkaügyi kormányzat a kkv-szektorban várható létszám-leépítési áradat lefékezése érdekében.

Ezzel kapcsolatban a szaktárca úgy tájékoztatott, az úgynevezett 4+1-es, vagyis képzéssel egybekötött munkahelymegőrző program 30 milliárdos keretének kétharmadára a kkv-k tarthatnak igényt, az ő esetükben a támogatási szerződések már megszülettek, a pénzek kifizetése folyamatos. A nagyvállalatok számára e támogatási forma még nyitott, ugyanis a pályáztatás folyamatban van.

Információink szerint a kormány tervei között szerepel a Regionális Munkaügyi Központok keretének bővítése is, méghozzá 20 milliárd forint értékben.

… és támadás

Kifejezetten munkahelyteremtésre a megőrzésnél jóval szerényebb forrásokat fordít a kormány, igaz, Az SZMM jelezte: vannak még foglalkoztatás-bővítési programok, melyeket a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) kezel.

A szaktárca munkahely teremtő beruházásokat az idei évben durván 1,5 milliárd forint értékben támogat, magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásokra, illetve távmunka ösztönzésre pedig összesen cirka 700 milliót fordít.

„Felbecsülhetetlen” munkanélküliség

Herczog László,Szociális és Munkaügyi miniszter a köztelevízió tegnap reggeli műsorában kitért a műsorvezető azon kérdése elől, hogy mekkora munkanélküliségi rátával számol a tárca jövőre. A tárcavezető azt mondta, ő nem számol, inkább azon gondolkozik, mit lehetne tenni a munkahelyek megőrzéséért.

Mint kiderült, maga az SZMM sem készít becsléseket a munkanélküliségi kilátásokról. A minisztériumban ma úgy látják, a reálgazdaságra kiterjedő válság mélységét, időtartamát és foglalkoztatási következményeit nehéz előre felmérni.

Értesüléseink szerint az ÁFSZ az egész évet tekintve a nyilvántartott álláskereső állomány mintegy 10-15%-os növekedésére számít. A hosszabb távú nemzetközi előrejelzések a foglalkoztatás csökkenését vetítik előre 2010-re is, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliség valószínűleg Magyarországon is a következő évben éri majd el csúcspontját.

A Európai Bizottsági előrejelzés 2010-re 11 százalékot meghaladó munkanélküliségi rátát jelzett hazánk esetében.

A General Electric-nek „nincs párja”

A minisztériumban nem tudnak a General Electric-en kívül olyan nagyvállalatról, amely az állami foglalkoztatási támogatás lejárta után azonnal elbocsátásokat jelentett volna be, vagy ilyesmit tervez. (Mint ismert, az amerikai elektronikai cég, miután október végén lejárt a május óta futó támogatási szerződés, szinte rögtön tömeges elbocsátást jelentett be.)

S, hogy mennyi pénz jut jövőre foglalkoztatás-élénkítésre, illetve munkahely-megtartásra? Egyelőre csupán előirányzatok vannak, ugyanis a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alapjából biztosított aktív eszközök - például a munkahelymegőrző támogatások - forrását a kormány a költségvetési törvény november végén várható elfogadását követően tárgyalja.

Magától a pénzügyminisztertől úgy tudjuk azonban, a Munkaerőpiaci Alap számainak kialakításán "meg fog látszani", hogy a kormány jövőre is növekvő munkanélküliséggel kalkulál. Mint Oszkó Péter a minap a HírExtra kérdésére válaszolva elmondta, a Munkaerőpiaci Alap azon kevés intézmények egyike lesz, amely 2099-ről 2010-re forrásbővüléssel számolhat.