Kisebb szóváltás bontakozott ki tegnap a Pénzügyminisztérium (PM) és a Parlament által 2008 végén létrehozott Költségvetési Tanács között. A  pártoktól független testület a kormány jövő évi költségvetési törvényjavaslatához kapcsolódó Középtávú Költségvetési Kitekintést (KKK) elemezve arra jutott, hogy 2011-re és 2012-re a kormány által tervezett deficitcél túllépése várható.

Vagyis a hiány elérheti a GDP 0,7 százalékát a jövő évi törvényjavaslathoz kapcsolódó középtávú költségvetési kitekintésben rendre prognosztizált 2,8, illetve 2,5 százalékos deficit felett.

A Tanács szerint a PM két „banánhéjon” csúszik meg, mikor a 2011-es, illetve 2012-es várakozásait megfogalmazza. Az egyik, hogy nem számol eléggé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várható veszteségtérítéséből származó többletkiadással. A másik pedig, hogy – a testület szerint legalábbis – a reálisnál jóval több fogyasztási- és személyi jövedelemadó bevétellel kalkulál.

„A kormány nem tartja be az elszámolási szabályokat”

A Tanács ráadásul úgy véli, az állami vállalatok eredménye még ezen felül is ronthatja az államháztartás egyenlegét a GDP arányában akár több tized százalékkal is. Ezt a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat nem mutatja, a Tanács véleménye szerint azért, mert a kormány nem tartja be az államháztartási elszámolási szabályokat.

Ezt követően a PM közleményben szögezte le: a múlt évben elfogadott közpénzügyi törvény előírásait betartva készítette el a jövő évi költségvetés tervezetét, benne a középtávú költségvetési kitekintés kialakításával.

Az Oszkó Péter vezette tárca szerint az különbségek a Költségvetési Tanács és a Pénzügyminisztérium számításai között alapvetően az eltérő makrogazdasági prognózisból következnek.

Míg a tanács a jövő esztendőt illetően optimistább a kormánynál, 2011-et és 2012-őt pesszimistábban ítéli meg. A PM úgy véli, nagyrészt ebből vezethető le, hogy a tanács a szóban forgó időszakban egyenlegtúllépést vár.

A tárca a makropálya alapján mind a külső tételek, mind pedig a deficit 2011-re és 2012-re vonatkozó előrejelzését megalapozottnak tekinti, igaz azt elismeri, hogy „vannak bizonytalanságok” az általa készített előrejelzésben.

Érdemes 2011-2012-is előtekinteni?

Ezek közé tartozik például az MNB eredményének alakulása. A szaktárca szerint ez nagymértékben függ attól, miként változik a nemzetközi konjunktúra, a devizakamatok, és fontos tényező lesz az ország nemzetközi megítélése, a jövőben folytatott monetáris politika is. Vagyis a PM diplomatikusan a következő kormányra hagyja a 2010 utáni makrogazdasági kilátások alakításának felelősségét.

A Pénzügyminisztérium szerint nem igaz a Tanács azon megállapítása sem, mi szerint a 2011. évi egyenlegkövetelmény 330 milliárd forinttal lazább, mint amit a törvény előír. A tárca szerint a törvény 2011-re azt írja elő, hogy a maastrichti deficitmutató értékének csökkennie kell az előző esztendőhöz képest. Ennek a követelménynek eleget tesz a tervezet – állítják a PM-nél.

Mire jó ez az egész?

Kérdés, mi a jelentősége a nem egész fél esztendő múlva távozó kormány középtávú kitekintésének, azon túl, hogy üzen a nemzetközi pénzügyi világnak? A költségvetési törvény ugyan kötelezi erre, ugyanakkor a tavaly őszi események épp azt mutatták meg, mennyire gyorsan változhatnak a költségvetési célok egy válság kirobbanásakor. (Mint emlékezetes, a PM akkoriban rövid időn belül négyszer módosította a büdzsé számait.)

Ráadásul, ma még közel sem tudni, a következő (Fidesz?) kormány milyen monetáris politikát folytat majd. A legnagyobb ellenzéki párt ugyan gyakran hangoztatja, gyökeres változásra készül, különböző hazai és nemzetközi makrogazdasági elemzők (köztük az IMF képviselői) időről időre igyekeznek világossá tenni: Magyarország nem térhet le a szigorúan fogott államháztartás útjáról, illetve az állami kiadások fokozatos csökkentésnek pályájáról.