Mint kereszténydemokrata képviselő ön hogyan értékeli az elmúlt hét év kormányzati teljesítményét, főként az ország morális állapotát tekintve?

Főleg a fiatalok szempontjából nézném ezt a kérdést. Ma öt fiatalból négy nem tud pozitívat mondani Magyarországról, hogy miért akar itt maradni. Közel százezer fiatal hagyta el az országot az EU csatlakozás óta. Tény, hogy mi kereszténydemokraták is sokat sopánkodunk azon, hogy kevés gyerek születik, de súlyos probléma, hogy aki viszont megszületik, majd szakmát szerez, az kilátástalanságában elhagyja az országot.

Négyévente van Magyarországon reprezentatív ifjúság-kutatás. 2004 és 2008 között teljesen átalakult a fiatalok problématérképe. A megélhetés, a lakhatás, a jövőkép nélküliség a legfontosabb problémák. Az ország kilátástalan gazdasági és munkaerőpiaci helyzete a fiatalokra is lecsapódott. Ezért keresnek külföldön boldogulást. Ha pedig a fiatalok így gondolkoznak, akkor az ország a jövőjét éli föl.

Ez a közel nyolc év beszűkítette a fiatalok lehetőségeit. Mi már nem fogunk tudni annyit költeni oktatásra, fiatalokra, egészségmegőrzésre mint nyugatabbra. És itt nem konkrét euró milliókról beszélek, hanem százalékos arányokról! Hiszen a GDP-nek a nagy részéből az adósságszolgálatot fogjuk nyögni. A ma 20 éves MSZP, közel 20 százalékot tett ré az államadósságra, eladósítva így a mai húszéveseket.

Mi lehet ilyen helyzetben a célja egy leendő kormánynak?

Az emberek igazságérzetét kell helyreállítani. Meg kell újra mutatni, hogy a munkának van becsülete, aki dolgozik az ebből meg tud élni. És ha valaki nem így gondolkozik, annak van következménye. A politikusoknak az állami szerveknek a hitelességét kell visszaállítani. Súlyos bizalomhiány van ebben az országban, mert annyit csalódtunk, mert annyiszor láttuk, hogy bármit meg lehet tenni következmények nélkül (és csak a jéghegy csúcsa a völgyhíd meg az autópálya alagút). Ezen meg kell próbálnunk változtatni.