Kezdjük a balhéval: elszámolási vita miatt a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) tegnap kivonult az üllői Viktória ipari parkban fekvő egyik telephelyre, és módszeresen elkezdte feltépkedni azt a térburkolatot, amit az általa képviselt Ger-dor Kft. hónapok munkájával rakott le.
Lánc-lánc…
„Szokva vagyunk az ilyesfajta fenyegetőzésekhez” – kommentálta Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke a HírExtra felvetését, mely szerint a beruházó feljelentette az érdekképviseletet a bontóakciója miatt. Szerinte a szervezet fellépésének semmiféle büntetőjogi vonatkozás nincs, mert teljesen jogszerű.
A beruházó és a fővállalkozó azért terelné jogi útra az ügyet, mert úgy vélik, a saját kötelezettségeiket az utolsó fillérig kifizették, az alvállalkozókat is beleértve. Éliás szerint ez hazugság. Azt mondja, az ellenérdekelt két cég végig szabotálta a korrekt, jogszerű elszámolást.
„Semmi közünk a Ger-Dor-hoz”!
Kemény büntiket helyezett kilátásba a kormány – csak legyen aki büntet
Nem a Biztos Kéz az egyetlen építőiparra vonatkozó rendelkezés, amely októberben lép életbe. Jövő hó elsejétől a szabálytalanul építkezőknek az épület számított (nem piaci!) árának felét kell az államkincstárba befizetnie. Elvben borsos árat kell majd fizetni a jóváhagyott tervektől eltérésért, illetve a műemléki védelem alatt alá épületek bontásáért és átépítéséért is (80 %). Kérdés, az országban jelenleg működő 48 építésfelügyelő az összes építkezés egy, esetleg két százalékát lesz-e képes felügyelni.
Forrás: HírExtra/Népszabadság
Scheer Sándor, az ügyben fővállalkozóként érintett Market Építő Zrt. vezérigazgatója ugyanakkor a HírExtrának állítja, azt sem tudják, mi fán terem ez a bizonyos Ger-dor Kft. A tisztánlátás kedvéért elmondja: a szóban forgó építkezés beruházója a Raiffeisen Bank érdekeltségébe tartozó projektcég, az SCT Kft.
Ez kifizette a munkát a fővállalkozó Market-nek, vagyis nekik. Ők - mint állítja - szerződést kötöttek a K-SPED ÉPGÉP Kft.-vel az útépítési-, valamint földmunkák elvégzésére, majd száz százalékig elszámoltak velük.
Hogy a K-SPED kinek adta tovább a telep térburkoláát, ahhoz a Market-nak semmi köze – derül ki Scheer Sándor elmondásából. Egy azonban biztos: valahol megszakadt az a bizonyos fizetési lánc. Csak az a kérdés, hol? Scheer szerint ugyanis nem kizárt, hogy még a K-SPED sem a pórul járt Ger-Dor-ral áll közvetlen kapcsolatban, tehát további áttételek is lehetnek a láncban.
Ezek felkutatására a HírExtra már nem vállalkozhatott, a lánc felszemezgetését meghagyja inkább a VÉSZ-nek, illetve a Ger-Dor-nak. A közjó szempontjából lényegesebb ugyanis, mit lehet tenni azért, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő az üllőihez hasonló esetek?
Biztos Kéz?
A kormány által – német és osztrák mintára – tavasszal meghirdetett Biztos Kéz Program például kifejezetten a körbe- és lánctartozások elleni központi fellépés jegyében lép életbe október elsejétől. Az intézkedés lényege, hogy egy független szerv, (közberuházások esetén a Magyar Államkincstár, magánépítkezéseknél ügyvéd, jegyző, esetleg bank) ellenőrzi az építési szerződésben foglaltak betartását, ügyelve arra, nehogy lánctartozás alakuljon ki.
Az úgynevezett fedezetkezelő a kormány tervei szerint semmi „extrát” nem tud majd, csupán arra hivatott, hogy garantálja a peres útnál jóval gyorsabb érdekérvényesítést úgy, hogy a beruházó nem közvetlenül a fővállalkozónak utalja át a kivitelezési munka ellenértékét, hanem a fedezetkezelőnek. Ez csak akkor fizeti ki a fővállalkozót, ha az előbb lerója tartozását az alvállalkozóknak.
Fontos azonban, hogy a
Biztos Kéz Program végrehajtását előíró kormányrendelet szerint október elsejétől csak a közlekedési beruházásoknál lesz kötelező fedezetkezelő beiktatása. Egyéb középítkezéseknél január elseje, magáninvesztáció esetén pedig jövő április a határidő.
Lyukas marok
Ötpárti egyetértés
A német és osztrák mintára biztos kéznek nevezett fedezetkezelő a második építési gyorsító csomagban szerepel, amelyet júniusban fogadott el 360 igen és 1 nem szavazattal - ötpárti egyetértéssel - a parlament. A részletszabályokat - például hogy ki lehet fedezetkezelő - kormányrendelet tartalmazza.
Forrás: MTI
Éliás Ádám VÉSZ-elnök szerint a Biztos Kéz ugyan sok pozitívumot tartalmaz, minden problémát – legalábbis a jelenlegi formájában – nem old meg. Az érdekképviselet leginkább azt kifogásolja, hogy magánberuházások esetén az uniós értékhatárhoz (1,5 milliárd forinthoz) köti a fedezetkezelő jelenlétét. Vagyis: csak a másfél milliárdot meghaladó beruházásoknál lesz kötelező felügyelő szervet beiktatni 2010 áprilisától.
Márpedig a magánszektorban elenyésző számban fordul elő ilyen drága invesztáció – mondja Éliás. A VÉSZ elnöke szerint másfél milliárd forintból egy kisebb, mondjuk százlakásos lakóparkot is fel lehet építeni. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az állami munkálatok esetén a hazai értékhatárt kell figyelembe venni, amely mindössze 90 millió (!) forint.
Kérdés tehát, mire lesz megoldás az október 1-én debütáló Biztos Kéz Program, hiszen ha igaz amit Éliás mond, akkor éppen a részmunkákat végző kis- és középvállalkozások maradhatnak ki a „kézrátételes gyógyításból”. Sajnos mutatkozik rá esély, hogy az egyébként alapvető változásokat ígérő kezdeményezés végül elbukik a nagyvállalkozók érdeksérelmei miatt.
Pályázatot csak az nyerjen, aki a kívánt munkát EL IS TUDJA VÉGEZNI!
Nem abszurd dolog, hogy milliárdos tendereket olyan törpe óriások nyernek meg, akiknek még egy markológépük sincs!?
Kevesebb cégecske kevesebbet kaszál? Kit érdekel? Esetleg azokat, akiket zavarja, hogy azok kapják meg a lóvét, akik VALÓBAN MEGDOLGOZNAK ÉRTE...