Megremeghet a Biztos Kéz?

Kezdjük a balhéval: elszámolási vita miatt a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) tegnap kivonult az üllői Viktória ipari parkban fekvő egyik telephelyre, és módszeresen elkezdte feltépkedni azt a térburkolatot, amit az általa képviselt Ger-dor Kft. hónapok munkájával rakott le.

Lánc-lánc…
 

A rombolás apropója senkit nem lephet meg: a beruházó SCT Kft., és/vagy a fővállalkozó Market Építő Zrt. a VÉSZ szerint 39 millió forinttal tartozik az alvállalkozó Ger-dor-nak. E végre volt hát a demonstráció, amelyről időközben kiderült, csupán figyelmeztető céllal történt. A VÉSZ-brigád mindössze egy félreeső helyen szedte fel a kövezést, így a telep még használható. Megállapítható viszont, hogy ismét a magyar építőiparra piócaként tapadó lánctartozás klasszikus esete forog fenn.

„Szokva vagyunk az ilyesfajta fenyegetőzésekhez” – kommentálta Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke a HírExtra felvetését, mely szerint a beruházó feljelentette az érdekképviseletet a bontóakciója miatt. Szerinte a szervezet fellépésének semmiféle büntetőjogi vonatkozás nincs, mert teljesen jogszerű.

A beruházó és a fővállalkozó azért terelné jogi útra az ügyet, mert úgy vélik, a saját kötelezettségeiket az utolsó fillérig kifizették, az alvállalkozókat is beleértve. Éliás szerint ez hazugság. Azt mondja, az ellenérdekelt két cég végig szabotálta a korrekt, jogszerű elszámolást.

„Semmi közünk a Ger-Dor-hoz”!

Scheer Sándor, az ügyben fővállalkozóként érintett Market Építő Zrt. vezérigazgatója ugyanakkor a HírExtrának állítja, azt sem tudják, mi fán terem ez a bizonyos Ger-dor Kft. A tisztánlátás kedvéért elmondja: a szóban forgó építkezés beruházója a Raiffeisen Bank érdekeltségébe tartozó projektcég, az SCT Kft.

Ez kifizette a munkát a fővállalkozó Market-nek, vagyis nekik. Ők - mint állítja - szerződést kötöttek a K-SPED ÉPGÉP Kft.-vel az útépítési-, valamint földmunkák elvégzésére, majd száz százalékig elszámoltak velük.

Hogy a K-SPED kinek adta tovább a telep térburkoláát, ahhoz a Market-nak semmi köze – derül ki Scheer Sándor elmondásából. Egy azonban biztos: valahol megszakadt az a bizonyos fizetési lánc. Csak az a kérdés, hol? Scheer szerint ugyanis nem kizárt, hogy még a K-SPED sem a pórul járt Ger-Dor-ral áll közvetlen kapcsolatban, tehát további áttételek is lehetnek a láncban.

Ezek felkutatására a HírExtra már nem vállalkozhatott, a lánc felszemezgetését meghagyja inkább a VÉSZ-nek, illetve a Ger-Dor-nak. A közjó szempontjából lényegesebb ugyanis, mit lehet tenni azért, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő az üllőihez hasonló esetek?

Biztos Kéz?

A kormány által – német és osztrák mintára – tavasszal meghirdetett Biztos Kéz Program például kifejezetten a körbe- és lánctartozások elleni központi fellépés jegyében lép életbe október elsejétől. Az intézkedés lényege, hogy egy független szerv, (közberuházások esetén a Magyar Államkincstár, magánépítkezéseknél ügyvéd, jegyző, esetleg bank) ellenőrzi az építési szerződésben foglaltak betartását, ügyelve arra, nehogy lánctartozás alakuljon ki.



Az úgynevezett fedezetkezelő a kormány tervei szerint semmi „extrát” nem tud majd, csupán arra hivatott, hogy garantálja a peres útnál jóval gyorsabb érdekérvényesítést úgy, hogy a beruházó nem közvetlenül a fővállalkozónak utalja át a kivitelezési munka ellenértékét, hanem a fedezetkezelőnek. Ez csak akkor fizeti ki a fővállalkozót, ha az előbb lerója tartozását az alvállalkozóknak.

Fontos azonban, hogy a Biztos Kéz Program végrehajtását előíró kormányrendelet szerint október elsejétől csak a közlekedési beruházásoknál lesz kötelező fedezetkezelő beiktatása. Egyéb középítkezéseknél január elseje, magáninvesztáció esetén pedig jövő április a határidő.

Lyukas marok

Éliás Ádám VÉSZ-elnök szerint a Biztos Kéz ugyan sok pozitívumot tartalmaz, minden problémát – legalábbis a jelenlegi formájában – nem old meg. Az érdekképviselet leginkább azt kifogásolja, hogy magánberuházások esetén az uniós értékhatárhoz (1,5 milliárd forinthoz) köti a fedezetkezelő jelenlétét. Vagyis: csak a másfél milliárdot meghaladó beruházásoknál lesz kötelező felügyelő szervet beiktatni 2010 áprilisától.

Márpedig a magánszektorban elenyésző számban fordul elő ilyen drága invesztáció – mondja Éliás. A VÉSZ elnöke szerint másfél milliárd forintból egy kisebb, mondjuk százlakásos lakóparkot is fel lehet építeni. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az állami munkálatok esetén a hazai értékhatárt kell figyelembe venni, amely mindössze 90 millió (!) forint.

Kérdés tehát, mire lesz megoldás az október 1-én debütáló Biztos Kéz Program, hiszen ha igaz amit Éliás mond, akkor éppen a részmunkákat végző kis- és középvállalkozások maradhatnak ki a „kézrátételes gyógyításból”. Sajnos mutatkozik rá esély, hogy az egyébként alapvető változásokat ígérő kezdeményezés végül elbukik a nagyvállalkozók érdeksérelmei miatt.