A csütörtökön záruló tanácskozás munkájában közel 200 szakember vesz részt húsz országból, egyebek között az Egyesült Államokból, Angliából, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Japánból, Kínából, Dél-Koreából, de vannak orosz és lengyel kutatók is.

"Minden erősen gyorsuló nagy tömeg kivált gravitációs hullámot. Az einsteini gravitációs elmélet szerint a tömegek görbítik a teret, de, ha gyorsulva mozognak, akkor hullámokat is keltenek. Minden, ami gyorsuló tömeget tartalmaz, kelthet gravitációs hullámokat" - magyarázta Frei Zsolt.

S bár Einstein 1916-ban megjósolta a gravitációs hullámok létét, s az általános relativitáselméletnek azóta számos kísérleti bizonyítéka született, a gravitációs hullámokat közvetlenül még nem sikerült kimutatni.

Frei Zsolt ismertetése szerint a gravitációs hullámok keresését végzi az amerikai kormányzat félmilliárd dolláros (94 milliárd forintos) támogatásával épített obszervatórium, a LIGO (Laser Interferometere Gravitational-wave Observatory). A nagyberendezés üzemeltetését és az adatok kiértékelését nemzetközi együttműködésben több tucat kutatócsoport közel 700 szakembere végzi. E kutatócsoportok egyike az ELTE-n alapított Eötvös Gravity Research Group Frei Zsolttal az élen.

A LIGO-együttműködésben részt vevő kutatók évente négy tanácskozást rendeznek: két "kis" konferenciát, amelyen a mérési adatok elemzését végzik, s két nagyot, amilyen a budapesti is, ahol magáról a mérőműszerről is szó van. Az egyik nagy konferenciát hagyományosan az Egyesült Államokban tartják, a másikat Európában. A budapesti a nagy konferencia kategóriájába tartozik, amelyhez a francia-olasz együttműködési projekt, a Virgo gravitációs hullámdetektorral kutató szakemberek is csatlakoztak.
"A rendezési jogért mindig nagy a vetekedés" - mondta Frei Zsolt.

Hozzátette: a magyar csoport 2007 márciusában alakult, s "nagyon korán", két és fél év után rendezhette meg a tanácskozást, ez a hazai kutatók munkájának elismerését jelzi.
"A konferencia azzal foglalkozik, hogy a detektor, ami arra épült, hogy végre felfedezze már a gravitációs hullámokat, hogyan működik, milyen teendők vannak, hogyan folytatjuk a méréseket, miként végezzük az adatkiértékelést, s milyen cikkeket írunk" - magyarázta az asztrofizikus.

Frei Zsolt meggyőződése szerint 3-5 éven belül megtörténik a felfedezés.S hogy miért fontosak ezek a kutatások? Mint az asztrofizikus rámutatott, alapvető fizikai kérdés, hogy vannak-e gravitációs hullámok vagy sem, ez az általános relativitáselmélet közvetlen bizonyítéka lenne.
Másrészt a gravitációs hullámok sokat elárulnak a világegyetem korai szakaszáról, arról, hogy hogyan milyen lehetett az univerzum a születését követő legkorábbi időpillanatokban. De gravitációs hullámot kelt egy felrobbanó szupernóva, vagy amikor két fekete lyuk egymás körül pörögve összeolvad. (A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, a fekete lyuk olyan égitest, amelynek vonzásköréből semmilyen test nem tud megszokni, a fény sem).

Frei Zsolt meggyőződése szerint 5-10 év múlva már rendszeres lesz a gravitációs hullámok megfigyelése, amelyek újfajta asztrofizikai információt szolgáltatnak a csillagokról és galaxisokról.

"Vannak olyan asztrofizikai jelenségek, amelyek nem biztos, hogy fényt bocsátanak ki. Lehet, hogy csak a gravitációs hullámok alapján lehet majd kimutatni ezeket. Nagyon fontos kérdés, hogy az univerzum kicsit korábbi szakaszában milyen gyakorisággal olvadtak össze a fekete lyukak. A gravitációs jelekből, amelyek a fény sebességével érkeznek, ha megszámoljuk, meg tudjuk mondani" - emelte ki Frei Zsolt.