"Mezőgazdasági körülmények között 10-20 kg mézet lehet előállítani, míg a városokban közel 80-100 kg-t is lehet termelni" - mondta Nicolas Geant, a párizsi Grand Palais méhésze.

Geant szerint a francia fővárosban például a pollen és nektár gyűjtés a méheknek nem jelenthet gondot, hiszen ott van a Tuillériák kertje, nem is beszélve a Grand Palais saját virágágyásairól.

Vidékeken egyre kevesebb a fa, a virág és a sövény. A városokban viszont milliónyi virág van a parkokban, erkélyeken, sőt egyre több fát - akác- tölgy- és gesztenyefát - telepítenek az utak mellé is.

Párizs levegője nagyon szennyezett, főleg az autók kipufogó gázától, ez azonban össze sem hasonlítható a vidéki rovar- és gombairtó szerekkel, fertőtlenítőkkel, melyek rengeteg méhet pusztítanak el.

A francia méhész egyesület (UNAF) kimutatta, hogy a méhek pusztulási rátája főleg a kukorica- napraforgó- ültetvények mellett a legmagasabb napjainkban, míg az 1980-as években Európában főleg az egyre emelkedő számú gyárak és rovarirtó szerek miatt volt 30-35 százalékkal magasabb a pusztulásuk az átlagnál.

"Tulajdonképpen a városokban nincs rovarirtó szer" - magyarázta Jean Lacube méhész, akinek 8 méhkaptára van egy épület tetején, Párizs egyik előkelő negyedében.

"Párizsban mintegy 300 méhkaptár van. A városi méhészet azonban luxus, vidéken lenne a helye, úgyhogy a méhészet jövője nem a városban van" - vélekedett Lacube.