A fellépést kezdeményező Kóka János (SZDSZ) arról beszélt, hogy valamennyi diplomáciai és nemzetközi jogi eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy a szlovák parlament még a szeptember elsejei hatálybalépés előtt visszavonja az államnyelvtörvényt.

Úgy fogalmazott: az ügy nem a két ország bilaterális vitája, hanem a legsúlyosabb emberi jogi jogsértés, amit törvényhozás az Európai Unióban szentesített.

A nyilatkozatot Kóka Jánoson kívül Kovács Tibor (MSZP), Németh Zsolt (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) látta el aláírásával.

Az SZDSZ frakcióvezetője azt mondta, hogy a szlovák diplomácia és a szlovák kormány országuk belügyeként akarja bemutatni a magyar- és kisebbségellenes törvényt. A nemzetközi közösség viszont egyre inkább megérti, hogy ez minden józanul gondolkodó európai közösség ügye. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament lengyel elnöke, Jerzy Buzek is rámutatott, az eset nem szlovák-magyar, hanem európai ügy.

Kóka János azt mondta, a törvény ellentétes számos európai alapdokumentummal. Javasolta, hogy a négy parlamenti párt közös erővel indítson diplomáciai és kulturális "offenzívát", és ezzel próbáljon minden fórumon megjelenni. Javaslatot tett egy diplomáciai körútra is, amelynek során az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács és az unió svéd elnökségének szeretnék a figyelmét felhívni.

Egyúttal javasolta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendezzen konferenciát. Kijelentette, nem a kapcsolatok rontására, hanem azok javítására törekszenek.
A nyilatkozat aláírását a parlament részéről Mandur László, az Országgyűlés alelnöke felügyelte, aki azt mondta, közös párbeszéddel és egységes fellépéssel talán el lehet érni, hogy ne lépjen életbe ez a törvény.

Kovács Tibor elfogadhatatlannak és abszurdnak nevezte, hogy bárki korlátok és keretek közé szorítsa az ezer éve szülőföldjén élő magyarság nyelvhasználatát. A szocialista politikus szerint az ügy rendezése jó szándék kérdése.

A fideszes Németh Zsolt azt mondta, elfogadhatatlan, hogy emberek szabadságát ilyen durván korlátozzák. Leszögezte, Európa nem a diszkriminalizációról, hanem az egyének és közösségek szabadságáról kell hogy szóljon.

A politikus hangot adott azon véleményének is, hogy az európai uniónak be lehet és be is kell avatkoznia, mert a közösség hitelessége múlik azon, hogy ebben a kérdésben fellépnek-e.

Emlékeztetett arra, hogy hétvégén a romániai Tusnádfürdőn Traian Basescu államelnök azt mondta, Romániában elképzelhetetlen egy ilyen jogszabály elfogadása.

A politikus később újságírói kérdésre azt mondta, hogy az a vita, amely három éve zajlik, elért egy pontot, amit a józan ész határának lehet nevezni. Kijelentette, az ügyben a magyar politikának nincs hátrálási lehetősége, és mint mondta: "internacionalizálni" kell a problémát.

Kijelentette azt is, vannak jogi eljárások, habár azok sokáig tartanak. Véleménye szerint az emberi jogok durva korlátozása a törvény, amely egy "modern apartheid" kialakítását jelenti az EU-n belül.

Kitért arra is, hogy az aláírók megbeszélték, felkérik Szili Katalint, hogy nyilatkozatukat jutassa el a szlovák házelnökhöz.

Németh Zsolt arról is beszélt, hogy nem zárkóznak el a szlovák politikai erőkkel való találkozástól, de véleményük szerint most hiba lenne magas szintű politikai szintű találkozót tartani, mert azzal csak legitimizálnák a jogszabályt.

Semjén Zsolt kijelentette, az emberi jogok lényege, hogy egyetemesek. Hozzátette: ha a szlovák államnyelvtörvény megvalósul, megkérdőjeleződnek azok az értékek, amelyekért az EU-t alapították.

A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.