2024. május 19. - Ivó, Milán

Elegük van a háborúból: nem kell nekik az ország

A kurd vezető 25 év véres konfliktus után, melyben eddig több mint 30 ezer ember vesztette életét, békét ajánl a török kormánynak. Ritka, de nem példa nélküli ajánlatról van szó, amelyet mindkét félnek meg kell ragadnia ahhoz, hogy legyen belőle valami.
2009. május 27. szerda 08:39 - Tatai Gábor
A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) gerillafőnöke Murad Karayilan, egyoldalú gesztus gyanánt kínált fel olajágat a török félnek, mely értelmében a kurd lázadók hajlandóak letenni a fegyvert és visszavonulni a korábbi megegyezések által jóváhagyott területekre, továbbá készek lemondani korábbi célkitűzésükről, a szabad és független állam kivívásáról, hogy a Törökországgal viselt kegyetlen háború minél hamarabb véget érhessen. „Forduló ponton vagyunk” – mondta Karayilan a The Times riporterének, aki Észak-Irak hegyeinek egyik titkos szegletében készített interjút a kurd vezetővel.



Saját parlamentet a kurdoknak

Van mit felejteni
A PKK tulajdonképpeni vezetője Abdullah Ocalan (’Apo’) jelenleg török börtönben raboskodik. Ő szervezte meg a kurdok fegyveres felkelését 1984-ben. Apo-t még 1990-ben fogták el, azóta is az Imrali-i börtönben tartják fogva valahol a Márvány-tengeren. A PKK eredetileg egy forradalmi marxista-leninista csoport, melynek kezdeti tevékenysége durva, majdhogynem barbár reakciókat váltott ki a török hadsereg részéről a ’80-as években: egy évtized alatt több mint 4000 kurd falut pusztítottak el megtorlás és elrettentés végett. A lázadó csoport a konvencionális gerillaháborúk taktikáját ötvözi a robbantásos merényletsorozatokkal, 2004-re az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorcsoportként jegyezte.
„A kurdok nem akarják folytatni a háborút. Hiszünk abban, hogy a kurdkérdésről további vérontás nélkül is lehetne tárgyalni. Készen állunk a békés és demokratikus megoldásokra Törökországgal, melyeket török határokon belül tisztázhatnánk” – mondta Karayilan. A kurd-török háborúkban való potenciális áttörés lehetősége még a hónap elején vetődött fel, amikor Karayilan, a PKK megbízott vezetője beleegyezett, hogy egy török újságíróval találkozzon Észak-Irakban. Ez alatt a titkos találkozó alatt került szóba először a PKK abbéli hajlandósága, hogy elveti elsődleges célkitűzését, hogy egy önálló államot harcoljon ki Törökország 12 milliós kurd kisebbségének.

A kurd fél szóban vállalta, hogy a békéhez vezető út első lépéseit ő maga fogja megtenni, beleértve ebbe az azonnali tűzszünetet és a tárgyalások felvételét is, mindazonáltal hozzátette: „A britek elfogadták a skótok függetlenség iránti vágyát azzal, hogy önálló parlamentet adtak nekik. Éppen ezt kell tennie a törököknek is velünk. Tanultam az írek történelmét, és találkoztam is emberekkel, akik részesei voltak ennek. Ismerem ennek a küzdelemnek a kialakulását és minden állomását is. Törökországnak éppen úgy kell megoldania a problémánkat, ahogy a britek oldották meg korábban” – idézi Karayilan-t a The Times.



Tökéletes időzítés

A PKK közeledése éppen az egész régió történelmének egyik legmeghatározóbb pillanatában kezdődött meg: Obama tudja, hogy egy helyreálló Ankara-Bagdad és Ankara-Erbil (A kurd regionális kormányának helye) kapcsolat biztonságosabbá és olajozottabbá tehetné az amerikai erők Irakból való kivonulását. A PKK jelenlegi pozíciója a török-iraki határ mentén tökéletes tárgyalási lehetőségeket garantál a nagypolitikai aktualitások tekintetében. A The Times arról is beszámol, hogy Karayilan máris „passzív ellenállásra” utasította 6 ezer PKK fegyveresét egészen június 1-éig, hogy kellő ideje legyen a török kormánynak megvitatni az ajánlatot.

Karayilan emellett óvatos szavakkal arra kérte a The Times riporterét, hogy közvetítse kérését a török hatóságok felé, adjanak a PKK harcosoknak teljes amnesztiát és engedjék szabadon a 25 éve raboskodó Ocalan-t is: „Háború volt. A török és a kurd társadalom is súlyos sérüléseket szenvedett. Mindkét félnek meg kell bocsátania a másiknak. Ebben mindenkinek részesülnie kell, Abdullah Ocalan-nak is. A megbocsátás elengedhetetlenül szükséges a békéhez. A kurdoknak és a törököknek is új, tiszta lappal kell indulnia”.



Török reakciók

A kurdok által megjelölt határidő kevesebb, mint egy hét múlva itt van, ennek ellenére heves politikai csatározások várhatóak a kérdésben, egy ízben korábban, Abdullah Gül elnök a kurdkérdést „Törökország legnagyobb problémájának” nevezte. Törökország nacionalista pártjai máris visszautasították a PKK ajánlatát, és a hadsereg is további műveletekbe kezdett az ország délkeleti határainál. Az egyedüli ok a bizakodásra az, hogy az ország politikai vezetői emellett mégis „történelmi lehetőségnek” nevezték az ajánlatot.

„Egy elágazáshoz érkeztünk, Törökországnak választania kell. Ha nem tudnak élni az ajánlatunkkal és folytatni fogják az ellenünk való támadásokat, természetesen mindent meg fogunk tenni, hogy megvédjük magunkat, és ebbe a megtorlást is beleértem. Olyan sokáig hívhatnak minket terroristának, ameddig csak akarják, de Törökországnak el kell fogadnia: a PKK a kurd problémájukkal kapcsolatos megoldás reális része” – mondta Karayilan.
Forrás: HírExtra / Times ONLINE
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását