Az Új kiegyezés akkor a többi magyar EP-képviselőre is vonatkozik.

Természetesen. Mi magyarok mindig akkor tudtunk nagy eredményeket elérni, mikor össze tudtunk fogni. Most a válság miatt ez különösen fontos. Ráadásul a nemzetközi megítélésünk is erőteljesen romlott az utóbbi hónapokban. Ezért nem mindegy, hogy az EP-képviselők, a „Nemzeti huszonkettő”, akik majd minket fognak képviselni Brüsszelben, milyen képet mutatnak az országról. Egységet vagy széthúzást.

Úgy vélem, a verseny természetes része a demokráciának, azonban van, amikor nem a versenynek, hanem az összefogásnak kell előtérbe kerülnie. Azt már megmutattuk a világnak, hogy jók vagyunk a versenyben és egymás letiprásában, most meg kellene mutatni azt is, milyen erősek vagyunk, mikor az ország érdekében közösen gondolkodunk.



Ha úgy alakul és csak egy helyet sikerül megszerezniük az EP-ben, akkor mindenképpen Bokros Lajos utazik ki, vagy esetleg az Európai Parlament politikusait kiválóan ismerő, sokukkal baráti viszonyt ápoló Habsburg György?

Ahogy az MDF előzőleg bejelentette, a jelöltjei fognak kimenni Brüsszelbe, nem csak mézesmadzagnak vannak a neveik a listán. Bízunk benne, hogy két helyet sikerült szereznünk, de ha egy jelöltünk jutna csak ki, akkor természetesen Bokros Lajos megy.

Sokan szkeptikusak az Unióval szemben. Ön szerint mi ennek az oka, és hogyan lehet ezt csökkenteni?

Mindannyian hibásak vagyunk abban, hogy a magyar választópolgároktól messze van az Európai Parlament. Az MDF kampányában nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ez megváltozzon. Az elmúlt öt évben a magyar politikának sokkal többet kellett volna ezzel foglakoznia. Igaz, ahol az Unió előnyei megmutatkoznak, például pályázatoknál, ott jóval nyitottabb szemmel járunk. Szerintem évről évre több információjuk lesz ez embereknek az EU-ról. Ne legyünk türelmetlenek, hiszen „csak” öt éve vagyunk tagjai a közösségnek. Sokat kell még tanuljunk.

Számos ponton vita folyik az EP-n belül, ilyen kérdés például a bővítés problémája és Törökország felvétele.

Meggyőződésem, hogy mint minden, ez a kérdés sem fekete-fehér. Törökország előtt még hosszú út áll, ha teljesíteni akarja a csatlakozás feltételeit, és meglátásom szerint ez lehet a döntő szempont a kérdés megválaszolásában.



Mi az álláspontjuk a közös kül -és biztonságpolitika körüli kérdésekről?

A közös külpolitika és biztonságpolitika megteremtése a Maastrichti Szerződés második pillére, vagyis az Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Az elmúlt évtizedek konfliktusai megmutatták, hogy szükség van az egységes szabályozásra, és ez vonatkozik az igazságszolgáltatás és a belügyek területére is. Az MDF egyik legfontosabb célkitűzése, hogy Magyarország kezdeményező szerepet vállaljon az európai szintű bűnmegelőzés és bűnüldözés megteremtésében, összehangolásában. Igazságügyminiszterként is ezt szorgalmaztam.

Szintén nagy vitákat kavar az Unióban az Európai Bizottság és az EP nagyobb hatásköre…

Az MDF szerint fontos, hogy az Európai Parlament valódi parlamenti hatásköre, vagyis az európai végrehajtó szervezetek fölötti tényleges ellenőrző szerepe megerősödjön. Ebből a szempontból is kiemelt érdeknek tekintjük a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését. Támogatni tudjuk a Bizottság nagyobb hatáskörét is, hiszen minden európai polgár érdeke, hogy az európai államok közötti együttműködés minél olajozottabb legyen.

Mi a véleménye a többi párt kampányáról?

Sajnos úgy érzem, folyik egyfajta negatív kampány: a pártok mintha a részvételi hajlandósággal játszadoznának. A Fidesz láthatóan kizárólag saját legszűkebb táborának „riadó-láncos” mozgósítására épít, nem kíván új rétegeket megszólítani, az MSZP szintén nem érdekelt a nagy részvételben, hogy minimalizálja a veszteséget, az SZDSZ hasonló okokból szintén az alacsony részvételre bazíroz.

A gond, hogy ezzel a szélsőségeseket segítik be az Európai Parlamentbe. A kutatások szerint a Jobbik akkor juthat be, ha alacsony lesz a részvétel, ez pedig kifejezetten negatív képet festene az országról. Mi ezt a gondolkodást nem támogatjuk. Az MDF azt szeretné, ha minél többen mennének el szavazni, mert ez az érdeke az országnak, a választási eredmény hitelességének, a demokráciának.